A klinikai gyakorlatban a rejtettheréjűség kezelését hCG adásával vagy műtéti úton végzik. A műtétre kerülő esetekben, ha látótérbe kerül az appendix testis (AT), akkor az a műtét során eltávolításra kerül. A vizsgálatainkat ezeken az AT-ken végeztük.
Retractilis testis esetén adott hCG kezelés hatásosabb a congenitalis esethez képest, így ezen betegek esetében ritkábban kerül sor műtétre. Kísérleteinkben arra kerestük a választ, hogy lehet-e szerepe az AT-nek a here descensusában, illetve, hogy a descensus elmaradása összefügg-e ezen szerveken az androgén receptor (AR) kifejeződésével.
PCR technika segítségével mutattuk ki az AR mRNS-ét, Western-blottal a fehérjét jelenlétét, illetve immunhisztokémiai festéssel, konfokális lézer pásztázó mikroszkóppal vizsgáltuk az AR fehérje lokalizációját.
Kísérleteinkből kiderült, hogy míg az AR mRNS-e minden vizsgált esetben kimutatható volt, addig a congenitalis esetekben ez a receptor fehérje szintjén hiányzott mind immunhisztokémiai technikával, mind Western-blottal vizsgálva a mintákat. Retraktilis here esetén azonban az AR receptor Western-blottal is és immunhisztokémiai technikával is kimutatható volt.
Eredményeink szerint az androgén receptor hiánya szerepet játszhat abban, hogy congenitális esetekben a hCG kezelés kevésbé hatásos, illetve hogy az AR-t tartalmazó AT-nek szerepe lehet a testisek scrotumba történő leszállásában.