A zsírsavamid-hidroláz gátlószerei csökkentik a humán szebociták lipidtermelését

Munkacsoportunk nemrégiben igazolta, hogy a faggyúmirigyekben termelődő endokannabinoidok (pl. anandamid [AEA]) fontos szerepet játszanak a szebociták bazális faggyútermelésének fenntartásában. Jelen kísérleteink során humán immortalizált SZ95 szebociták felhasználásával megvizsgáltuk, hogy az AEA lebontásáért felelős enzim, a zsírsavamid-hidroláz (FAAH) kifejeződik-e a sejtekben, valamint, hogy gátlószerei miként befolyásolják a szebociták biológiai folyamatait.
Elsőként kvantitatív, „real time” PCR (QPCR) és Western blot segítségével kimutattuk, hogy a szebociták expresszálják a FAAH-ot. Ezt követően két FAAH-gátló (URB597 és JP104) hatásait vizsgálva megállapítottuk, hogy 10 μM-ig egyikük sem befolyásolta a sejtek életképességét (MTT-assay, DilC1(5)-SYTOX Green jelölés) és bazális lipidtermelését (Oil Red O és Nile Red jelölés). Meglepő módon ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy AEA-dal történő együttes alkalmazásukkor kivédték annak lipogén hatását. Mivel a gátlószerek jelentősen csökkentették egyes gyulladásos citokinek (IL18, TNFα) és az acne patogenezisében nagy jelentőséggel bíró inzulinszerű növekedési faktor-1 receptor kifejeződését is (QPCR), eredményeink felvetik anti-acne szerként való alkalmazásuk lehetőségét.
A korábbiakban kimutattuk, hogy a szebocitákon a tranziens receptor potenciál (TRP) csatornák aktiválódását követő [Ca2+]IC növekedés a most tapasztalthoz hasonló anti-acne hatásokat eredményez. Ezért a folyamat hátterében álló jelátviteli útvonalakat tanulmányozva megvizsgáltuk, hogy a két farmakon milyen hatással van a sejtek Ca2+-homeosztázisára. Megállapítottuk, hogy mindkét anyag tranziens módon megnövelte a szebociták [Ca2+]IC-ját. Mivel ez a hatás kalciummentes extracelluláris médium, illetve az általános TRP csatorna gátlószer ruténium vörös alkalmazásakor nem volt megfigyelhető (Ca2+-imaging), valószínű, hogy a folyamatban TRP csatornák aktivációja játszhat szerepet.
Eredményeinket összefoglalva elmondhatjuk, hogy az általunk vizsgált, szelektívnek mondott FAAH-gátlók jelentős (feltehetően TRP csatorna mediált) liposztatikus és anti-inflammatórikus hatást mutattak, ami felveti terápiás alkalmazásuk lehetőségét az acne vulgaris kezelésében.