Halitosis epeidemiológiai vonatkozásai régiónkban

Szájszag, azaz a halitózis egy általános fogalom melynek jelentése kellemetlen vagy elviselhetetlen szag, ami a szájüregből árad. Oka lehet intra- vagy exraorális. A kellemetlen szájbűz megnehezíti a kapcsolatteremtést, az önbizalom elvesztéséhez, a társas kapcsolatok megromlásához, szorongáshoz, elszigetelődéshez, végül depresszióhoz is vezethet.
A halitózisban szenvedők 80-90%-nál az okok orális tényezőkre vezethetők vissza.
A szájszag a szájüregben jelenlévő baktériumok fehérjebontásakor felszabaduló illékony kénvegyületek eredménye. Ezek az illékony kénvegyületek a hidrogén-szulfid (H2S), metil-merkaptán (CH3SH) és dimetil-szulfid [(CH3) 2S] kimutatható és mérhető.
Vizsgálatomhoz random kiválasztott 411 Debrecen városban elő személyt kértem fel, ebből 244 férfit (59%) és 167 (41%) nőt. Három csoportot képeztem. Az első csoportba a középiskolások soroltam (27%). A második csoportot az idősek (70-80 évesek) képviselték (24,3%). A harmadik csoportba az egyetemisták tartoztak 200 fővel (48,6%). A halitózis kérdőív kitöltése előtt miden önkéntes részvevőnél fogászati státuszt vettem fel, melyben meghatároztam a szuvas, a hiányzó, és a tömött fogak számát és rögzítettem a mért nyelvlepedék indexet. A szájszagot organoleptikus módszerrel határoztam meg és csak a valódi halitózis került feljegyzésre. Az adatokat digitalizáltam és az elemzés Stata 9.2 statisztikai programcsomaggal történt. Eredményeimből kitűnik, hogy az általam Debrecen városban vizsgált összes célcsoportban (15-80év) a halitózis előfordulása magas, ha az érezhető kategóriák mindegyikét figyelembe veszem, ez 66,42 %. Ez magasabbnak tűnik, mint a világirodalomban közölt adatok. Következés képen ajánlatos lenne a rutin fogászati vizsgálatok alkalmával a halitózis mértékét is megítélni és ellátatásáról gondoskodni. Legszerencsésebb lenne szakrendelés megszervezésével.