Kevésbé ismert elongációs faktor szerepe MCF-7 sejtekben

Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség, mely évente több millió nőt érint világszerte. Az esetek 75%-ában ez a típusú tumor ösztrogén receptor pozitív. Napjainkban molekuláris mechanizmusainak feltárása, diagnosztizálása, valamint a terápiás kezelési módok kutatása egyre inkább előtérbe került. Laboratóriumunk kutatócsoportja az elmúlt évben több olyan gént azonosított bioinformatikai módszerekkel, melyek az általunk vizsgált MCF-7 sejtvonalban jelen vannak, valamint intronjaikban meglévő ösztrogén receptor alfa (ERα) kötőhelyek miatt a 17β-ösztradiol (E2) potenciális célpontjai lehetnek. A talált gének közül az AFF3 gént vizsgáltam. Az AFF3, vagy más néven LAF-4 egy transzaktiváló képességgel rendelkező magi fehérjét kódol. Korábbi tanulmányokban már bebizonyították, hogy az MCF-7 sejtekben aberránsan fejeződik ki, normál emlő epitheliális sejtvonalban viszont nincs jelen. Elsősorban a rheumatoid arthritisszel, diabéteszes nephropátiával és az akut lymphoblasztos leukémiával hozták kapcsolatba, ez utóbbiban elongációs komplexben van jelen, mely az apoptózist gátolja. Meglévő adatok szerint az ERα csendesítése MCF-7 sejtekben a génkifejeződés nagymértékű csökkenéséhez vezet, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ez egy ösztrogén receptor által szabályozott gén.
Munkám célja az volt, hogy megvizsgáljam az AFF3 expressziójának ösztrogén kezelés hatására bekövetkező változását. Ehhez optimalizáltuk a kezelés vizsgálatához szükséges kísérleti körülményeket. Az ösztrogén hatását különböző dózisokban alkalmazva, különböző időpontokban történő mintavétel során figyeltem meg.
További céljaink között szerepel, hogy a meglévő információk alapján megvizsgáljuk az AFF3 apoptózisra kifejtett hatását MCF-7 sejtekben.