A cukorbetegség a világ egyik leggyakoribb anyagcsere-betegsége, mely szövődményei révén rontja a betegek életminőségét. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint 2014-ben a világon körülbelül 387 millióan szenvedtek cukorbetegségben. A betegek 46%-a nem diagnosztizált, így elmondhatjuk, hogy két diabéteszes beteg közül az egyik nincs tisztában a betegségével. A hatékony szűréssel, az átszűrtség növelésével a diagnosztizálatlan betegek száma jelentősen csökkenthető, így idejében megkezdhető a megfelelő terápia.
Vizsgálatunk alapjául három felmérés szolgált: az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2009-ben gyűjtött adatai, a WHO 2009-ben gyűjtött adatai és a Svájci- Magyar Alapellátási-fejlesztési Modellprogram (SVÁJC) 2011-ben gyűjtött adatai.
Célunk volt a felmérések alapján meghatározni a diabétesz gyakoriságát, a szűrésre vonatkozó adatokat, a szűrés megtörténtét vagy elmaradását befolyásoló tényezőket. A diabétesz szűrés igénybevételére ható tényezőket, a befolyásoló összetevőket tartalmazó többváltozós logisztikus regressziós elemzések segítségével határoztuk meg.
Vizsgálatunk alapján elmondhatjuk, hogy a három vizsgálatban a gyakoriságok között nem volt szignifikáns különbség: SVÁJC-9,96%[8,96-11,05], ELEF-8,69%[7,93-9,51], WHO-7,96%[6,94-9,12]. Az ELEF-ben szignifikánsan alacsonyabb volt az átszűrtség, mint a másik két vizsgálatban: ELEF-46,64% [45,18-48,1], SVÁJC-65,40% [63,62-67,14] , WHO-64,17% [62,12-66,17].
A szűrést befolyásoló tényezők közül a nem, korcsoport, iskolai végzettség, elhízás és hipertónia közösen szerepeltek mindhárom felmérésben. Az azonosított rizikócsoport a szűrés szempontjából az alacsony végzettséggel rendelkező, nem elhízott, férfi.
Az átszűrtségi arányokban tapasztalható különbség mögött a kérdőív felvételek jellege állhat, az ELEF esetében önbevallásos alapon folyt az adatfelvétel, míg a WHO és SVÁJCI kérdőíveket orvosok rögzítették. A vizsgálatok alapján ajánlható intervenciótervezés, az adott rizikócsoportra fókuszálva.