Diabétesz szűrésen való részvétel különböző hazai populációs vizsgálatok alapján

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Szekunder prevenció (családorvoslás, preventív medicina)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Varga Nándor József
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kovács Attila

Előadás adatai

Előadás címe: 
Diabétesz szűrésen való részvétel különböző hazai populációs vizsgálatok alapján
Összefoglaló: 

A cukorbetegség a világ egyik leggyakoribb anyagcsere-betegsége, mely szövődményei révén rontja a betegek életminőségét. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) adatai szerint 2014-ben a világon körülbelül 387 millióan szenvedtek cukorbetegségben. A betegek 46%-a nem diagnosztizált, így elmondhatjuk, hogy két diabéteszes beteg közül az egyik nincs tisztában a betegségével. A hatékony szűréssel, az átszűrtség növelésével a diagnosztizálatlan betegek száma jelentősen csökkenthető, így idejében megkezdhető a megfelelő terápia.
Vizsgálatunk alapjául három felmérés szolgált: az Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) 2009-ben gyűjtött adatai, a WHO 2009-ben gyűjtött adatai és a Svájci- Magyar Alapellátási-fejlesztési Modellprogram (SVÁJC) 2011-ben gyűjtött adatai.
Célunk volt a felmérések alapján meghatározni a diabétesz gyakoriságát, a szűrésre vonatkozó adatokat, a szűrés megtörténtét vagy elmaradását befolyásoló tényezőket. A diabétesz szűrés igénybevételére ható tényezőket, a befolyásoló összetevőket tartalmazó többváltozós logisztikus regressziós elemzések segítségével határoztuk meg.
Vizsgálatunk alapján elmondhatjuk, hogy a három vizsgálatban a gyakoriságok között nem volt szignifikáns különbség: SVÁJC-9,96%[8,96-11,05], ELEF-8,69%[7,93-9,51], WHO-7,96%[6,94-9,12]. Az ELEF-ben szignifikánsan alacsonyabb volt az átszűrtség, mint a másik két vizsgálatban: ELEF-46,64% [45,18-48,1], SVÁJC-65,40% [63,62-67,14] , WHO-64,17% [62,12-66,17].
A szűrést befolyásoló tényezők közül a nem, korcsoport, iskolai végzettség, elhízás és hipertónia közösen szerepeltek mindhárom felmérésben. Az azonosított rizikócsoport a szűrés szempontjából az alacsony végzettséggel rendelkező, nem elhízott, férfi.
Az átszűrtségi arányokban tapasztalható különbség mögött a kérdőív felvételek jellege állhat, az ELEF esetében önbevallásos alapon folyt az adatfelvétel, míg a WHO és SVÁJCI kérdőíveket orvosok rögzítették. A vizsgálatok alapján ajánlható intervenciótervezés, az adott rizikócsoportra fókuszálva.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program