A hősokk fehérjék inzulinérzékenyítő hatásának farmakológiai vizsgálata

Számos olyan öregedéssel kapcsolatos betegség van, melyeknél megfigyelhető a hősokk fehérjék csökkent működése. Ilyenek például a neurodegeneratív betegségek, rosszindulatú daganatos megbetegedések, kardiovaszkuláris betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség is.
Elsődleges célunk volt egy Hsp expressziós állatmodell kifejlesztése. Ezen stressz fehérjék kifejeződéséhez melegvíz füdőt alkalmaztunk és Western blot technikát választottunk a kimutatásukra. Az állatmodellünk validálása után további célunk volt a test összetételben és a szénhidrát anyagcserében bekövetkező változások vizsgálata. Az állatokat 4 csoportra osztottuk. Az állatok felét normál táppal, a másik felét pedig zsírdús (HFD) táppal etettük, és cukros vízzel (5 m/m%) itattuk, majd a két csoporton belül létrehoztunk fürdős és nem fürdős csoportokat. Az állatok testsúlyát rendszeresen mértük és meghatároztuk az abdominálisan elhelyezkedő fehér zsírszövetek (retroperitoneális és epididimális) tömegét is. Az inzulinérzékenységben bekövetkező változásokat orális glükóz tolerancia teszttel (OGTT), inzulin tolerancia teszttel (ITT) és hyperinzulinaemiás euglikaemiás glükóz clamp (HEGC) módszerrel is vizsgáltuk.
A vizsgálatunk során a fürdős csoportokban szignifikáns Hsp expresszió történt. A fürdős állatok testsúlya a nem fürdős csoportokhoz képest szignifikánsan alacsonyabb volt. Ezzel korrelált az abdominális zsír mennyisége is. Az OGTT során a HFD-s fürdős és nem fürdős csoportok között csak tendenciát láthattunk az inzulinérzékenység javulásában, viszont az ITT esetén már szignifikáns különbséget tapasztaltunk. A HEGC módszerrel szintén szignifikáns eltérést mutattunk ki a glükóz infúziós ráta (GIR) értékekben a HFD fürdős és HFD nem fürdős csoportok között, ami az inzulin érzékenység jelentős javulását igazolja.