A polifenolok egy központi egység (pl. szénhidrát vagy flavongyűrű) hidroxil-csoportjaihoz észterkötéssel kötődő fenolokat (pl. galluszsav) tartalmazó, természetes eredetű vegyületek. E vegyületek közül az epigallokatekin-3-gallát (EGCG) és a penta-O-galloil-D-glükóz (PGG) protein foszfatáz-1 (PP1) és -2A (PP2A) gátló hatását jellemezték, amelyből arra következtettek, hogy e molekulák hatékonyabban gátolják a PP1-t, mint a PP2A-t. Munkám célja az volt, hogy további polifenolok hatását tanulmányozzam a PP1 és PP2A aktivitására, valamint feltárjam, hogy e molekulák hogyan befolyásolják humán méhnyakrák karcinóma (HeLa) és humán monocita leukémiás (THP-1) sejtvonalak foszfatáz aktivitását és életképességét.
A vizsgált ellagitanninok (Tellimagrandin 1, Praecoxin B, Mahtabin A, Pedunculagin, 1,2-di-O-galloil-4,6-HHDF-β-D-glikozid) gátolják a PP1 katalitikus alegység (PP1c) aktivitását (IC50 = 0,22-4,74 µM), valamint a HeLa lizátum foszfatáz aktivitását (IC50 = 4,43-33,97 µM) is.
A Tellimagrandin-1 hatékonyabban gátolta a PP1c (IC50 = 0,22 µM), mint a PP2Ac (IC50 = 16,11 µM) aktivitását és nagyobb fokú szelektivitást mutatott a PP1c iránt, mint a korábban vizsgált EGCG vagy PGG. Tellimagrandin-1 kezelés hatására a THP-1, illetve HeLa sejtek életképessége csökkent. Tellimagrandin-1-el történő hosszú távú (24 óra) kezelést követően Western blot módszerrel vizsgálva, sem a PP1c, sem pedig a PP2Ac esetében nem változott az enzimfehérjék expressziós szintje. Tellimagrandin-1-el történő rövid távú (1 óra) kezelést követően THP-1 sejtek lizátumában a Jun NH2-terminal kinase (JNK) fokozott foszforilációját is megfigyelhettük.
Eredményeinkből arra következtetünk, hogy a Tellimagrandin-1 a PP1 nagymértékben szelektív gátlószere és foszfatázgátló hatása daganatos sejtekben is megfigyelhető. A Tellimagrandin-1 csökkenti a daganatos sejtek életképességét, amelyben szerepet játszhat a foszfatáz gátlás következményeként kialakuló magasabb JNK foszforilációs szint is.