Kisállat szerveiben akkumulálódott gadolínium mérése a Föld mágneses terén

A mágneses magrezonanciás képalkotásban nagy jelentősége van a gadolínium tartalmú kontrasztanyagok alkalmazásának. Napjainkban igen sok kutatás folyik arról, hogy e ritkaföldfém tartalmú anyag hogyan viselkedik in vivo körülmények között. Az elmúlt pár hónapban a szakirodalomban megjelenő tanulmányok szerint a mérgező gadolínium kiszabadulva komplexéből lerakódhat és felhalmozódhat a szervezeten belül.
Munkánk során azt tűztük ki célul, hogy a Föld mágneses terén vizsgáljuk meg, hogy a forgalomban lévő ágensek mennyire biztonságosak.
Különböző koncentrációjú gadolínium-klorid oldatok relaxációját mértük Terranova efNMR berendezés segítségével, majd a kapott eredményekből referenciasort állítottunk fel.
Az állatkísérletek etikai engedélyeztetése után különböző kémiai szerkezettel rendelkező kontrasztanyagokat peritoneálisan injektáltunk be laboratóriumi egereknek, 5 napon keresztül, 0,3 mmol/tskg-os koncentrációban. Az állatok vizeletéből és székletéből folyamatosan visszamértük, hogy az idő függvényében mekkora mennyiségben ürítették a gadolíniumot. A hatodik napon az egerek már nem kaptak ágenst, hagytuk, hogy kiürüljön a vérükből a gadolínium. Ezt követően az eutanáziának alávetett állatok lépét, máját, veséjét és agyát feltártuk,és megmértük a relaxációs idejüket a Föld mágneses terén.
A szervek és a különböző ágensek relaxációs ideje eltért egymástól. Ezekből az adatokból következtetéseket vonhatunk le az egyes kelátok in vivo viselkedéséről. A kapott eredményeket validáltuk ICP-MS segítségével. Az itt kapott értékek minden esetben korreláltak a Föld mágneses terén mért arányokkal. Eredményeink azt mutatják, hogy a pontos koncentráció meghatározásához nem elég érzékeny ez a módszer, azonban a visszamaradó fémionok jelenlétét és arányát ki tudtuk mutatni.
Összességében elmondható, hogy, egyviszonylag olcsó, kisméretű szerkezettel is lehetőség van a laboratóriumi egerek szervezetében akkumulálódott gadolínium kimutatására, melyből meg tudjuk mondani, hogy melyik forgalomban lévő kontrasztanyag mennyire biztonságos. Az eredményeknek klinikai relevanciája van, hiszen felhívja a figyelmet a kontrasztanyagok kémiai szerkezetének fontosságára.