Hátrányos helyzetű általános iskolás gyermekeket célzó tanórán kívüli tanoda program hatékonyságának vizsgálata

Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint az egészséggel összefüggő esélyegyenlőtlenségek hátterében a gazdasági és társadalmi erőforrásokhoz, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés méltánytalan eloszlása áll. A nagy létszámú inaktív társadalmi csoportokat jellemző egészségügyi, oktatási, és munkavállalási tényezők rendkívüli mértékben csökkentik a boldog és egészséges élet megvalósításának esélyét. Ezek közül is kiemelhető a közoktatás, amely Magyarországon más országokhoz képest nagyon kis mértékben tudja csökkenteni a hátrányos családi háttér negatív hatásait a tanulók iskolai teljesítményére, amelynek jelentős számban kárvallottjai a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő tanulók, köztük a roma iskolások jelentős része. A 2012. évi PISA felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye egy vizsgált területen sem éri el az OECD-átlagot. 2009-hez képest minden területen romlott az eredményük; matematikából a legnagyobb mértékben, közel 6 százalékponttal. Ennek fényében kiemelt jelentőségűek azok a programok, amelyek hátrányos helyzetű tanulókra irányulnak. A jelen kutatás 64 tanuló tanulási és iskolai teljesítményének változását vizsgálta, akik egy két éves tanoda programban vettek részt. A két évig tartó követés során az tanoda és az iskolai tanulmányi eredmények változását, a tanulással szembeni attitűdök formálódását, és a korai iskolaelhagyás előfordulását követtük. A vizsgált diákok 84%-a él szegény családban hátrányos körülmények között, és 50%-uk vallotta magát roma származásúnak. A tanoda munkájában átlagosan 20 hónapon keresztül vettek részt, átlagosan 37 foglalkozáson részt véve. Mindhárom vizsgált tantárgy ismereteiben szignifikáns javulás következett be: magyar nyelv és irodalomból 26%, matematikából 38%, és idegen nyelvből 24% javulást mutattak a programban résztvevők. A tantárgyi ismeretek javulása a 2. és 3. év végére szignifikáns összefüggést mutatott a tanulással szembeni attitűdökkel (2. év: p=0,05; 3. év: p=0,002). Ezzel szemben az iskolai tanulmányi eredményekben szignifikáns csökkenés (p<0,001) következett be a program végére, amely ellentmond a tantárgyi ismeretek javulásának.