Hátrányos helyzetű általános iskolás gyermekeket célzó tanórán kívüli tanoda program hatékonyságának vizsgálata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció (gyermekegészségügy, édesanyák, fiatalok egészsége)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Gyarmati Éva

Előadás adatai

Előadás címe: 
Hátrányos helyzetű általános iskolás gyermekeket célzó tanórán kívüli tanoda program hatékonyságának vizsgálata
Összefoglaló: 

Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint az egészséggel összefüggő esélyegyenlőtlenségek hátterében a gazdasági és társadalmi erőforrásokhoz, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés méltánytalan eloszlása áll. A nagy létszámú inaktív társadalmi csoportokat jellemző egészségügyi, oktatási, és munkavállalási tényezők rendkívüli mértékben csökkentik a boldog és egészséges élet megvalósításának esélyét. Ezek közül is kiemelhető a közoktatás, amely Magyarországon más országokhoz képest nagyon kis mértékben tudja csökkenteni a hátrányos családi háttér negatív hatásait a tanulók iskolai teljesítményére, amelynek jelentős számban kárvallottjai a hátrányos helyzetű családokban nevelkedő tanulók, köztük a roma iskolások jelentős része. A 2012. évi PISA felmérés szerint a magyar diákok teljesítménye egy vizsgált területen sem éri el az OECD-átlagot. 2009-hez képest minden területen romlott az eredményük; matematikából a legnagyobb mértékben, közel 6 százalékponttal. Ennek fényében kiemelt jelentőségűek azok a programok, amelyek hátrányos helyzetű tanulókra irányulnak. A jelen kutatás 64 tanuló tanulási és iskolai teljesítményének változását vizsgálta, akik egy két éves tanoda programban vettek részt. A két évig tartó követés során az tanoda és az iskolai tanulmányi eredmények változását, a tanulással szembeni attitűdök formálódását, és a korai iskolaelhagyás előfordulását követtük. A vizsgált diákok 84%-a él szegény családban hátrányos körülmények között, és 50%-uk vallotta magát roma származásúnak. A tanoda munkájában átlagosan 20 hónapon keresztül vettek részt, átlagosan 37 foglalkozáson részt véve. Mindhárom vizsgált tantárgy ismereteiben szignifikáns javulás következett be: magyar nyelv és irodalomból 26%, matematikából 38%, és idegen nyelvből 24% javulást mutattak a programban résztvevők. A tantárgyi ismeretek javulása a 2. és 3. év végére szignifikáns összefüggést mutatott a tanulással szembeni attitűdökkel (2. év: p=0,05; 3. év: p=0,002). Ezzel szemben az iskolai tanulmányi eredményekben szignifikáns csökkenés (p<0,001) következett be a program végére, amely ellentmond a tantárgyi ismeretek javulásának.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kósa Karolina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Magatartástudományi Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program