Levosimendan alkalmazás eredményei előrehaladott stádiumú krónikus szívelégtelen betegekben

Bevezetés: A jelenlegi ajánlások alapján a levosimendan terápia alkalmazása súlyos, krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek akut dekompenzációja esetén rövid távú kezelésre indikált, amikor a konvencionális terápia nem elegendő. A gyógyszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok azonban arra irányították a figyelmet, hogy a gyógyszer repetitív, vagy intermittálóan ismételt adása javíthatja a betegek általános állapotát és a mortalitási eredményeket is. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a levosimendannal egy éven belül több alkalommal kezelt betegpopulációt.
Módszerek: A DE KK Kardiológiai Klinika azon krónikus, előrehaladott szívelégtelen betegeinek adatait dogoztuk fel, akik 2014-2015-ben több alkalommal részesültek levosimendan kezelésben. A betegek anamnesztikus adatai mellett az echokardiográfiás-, funkcionális- és laborparamétereket, valamint a szívelégtelenség miatt alkalmazott gyógyszeres és eszközös terápiát elemeztük.
Eredmények: A vizsgált időszakban 177 beteget vontunk be és végeztük el az utánkövetést átlag 8,2 (SD 2,4) hónapon keresztül. Az általunk vizsgált populáció mortalitása az utánkövetési időszak alatt 5,65 % volt. A betegek átlagéletkora 63.7 (SD 9.4) évnek adódott, az alapbetegség eredete 37%-ban volt iszkémiás alapú, 12,4%-ban egyéb szekunder ok volt azonosítható. Az ismételt kezelés hatására a betegek funkcionális stádiuma javult, szívultrahang során detektált paraméterei szintén javultak, de a változás nem volt szignifikáns mértékű. A javuló funkcionális stádium mellett a bázisterápia gyógyszerei optimálisabb adagban voltak alkalmazhatóak.
Konklúzió: Az általunk vizsgált krónikus, súlyos szívelégtelen populációban a levosimendan ismételt alkalmazása biztonságos, a funkcionális stádiumot javítani képes, emellett a betegség progresszióját lassító bázisterápia optimalizálását támogathatja. Emiatt pozitív hatással bírhat az ismételt hospitalizációt igénylő dekompenzációk számának és súlyosságának mérséklésére, valamint ezen betegek igen magas mortalitási arányának csökkentésére.