Szervezetünket több milliárd élő sejt alkotja, melyek döntő többségükben szabályozott keretek között születnek, növekednek, osztódnak majd halnak el.
Daganatos megbetegedések esetén ebben a ciklusban következik be valamilyen hiba, amely egy/néhány sejtpopuláció kóros felszaporodásához vezet. Ez gyakran igen súlyos tüneteket, vagy akár az egyén halálát is okozhatja.
A tumorsejtek eredete fizikális vizsgálattal, képalkotó technikákkal, vagy kórszövettani, illetve immunhisztokémiai és egyéb molekuláris módszerekkel a legtöbbször még a beteg életében igazolható. Ritkán - irodalmi adatok alapján 2-4%-ban – azonban csak a kórboncolás kapcsán vagy még akkor sem határozható ez meg egyértelműen.
Munkám során a Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének 2013-as kórbonctani eseteit (2054 db) tekintettem át, ezek közül gyűjtöttem ki azokat, amelyekben rosszindulatú daganat, illetve lényeges, korábban fel nem ismert kísérőbetegség igazolódott. Meghatároztam az ismeretlen eredetű daganatok gyakoriságát (3,53%). Vizsgáltam, hogy korábban igazolták, gyanították-e a malignus betegséget; történt-e képalkotó vizsgálat, történt-e mintavétel, vagy a betegség ténye csak a kórboncolás kapcsán vált ismertté.
Vizsgáltam az eseteket annak tekintetében is, hogy a malignus folyamat mely szervekből indult ki, milyen szervi lokalizáció(k)ban jelentkezett, illetve szövettanilag milyen típusú. Ezek alapján a tüdő-, illetve a gyomorrákok bizonyultak a leggyakoribbaknak, szövettani struktúrájukat tekintve pedig az adenokarcinómák domináltak.
Előadásomban ismertetni kívánok két ismeretlen kiindulású daganatos esetet is, melyek kórboncolásában, illetve az azt követő kórszövettani vizsgálatában magam is részt vettem.