Hazai iskola-egészségügyi ellátás keretében végzett felmérések eredményei szerint az elhízás növekvő tendenciája jellemző a fiatal korosztályra. Az elhízott gyermekek aránya, a rájuk jellemző fizikai inaktivitás, táplálkozási szokásaik elgondolkodtató képet mutatnak nemzetközi vonatkozásban is.
Kutatásom célja a B-A-Z megyei, 921 fős Vatta község Szemere Bertalan Általános Iskolájában tanulók egészségi állapotának, egészséges életmódról való tudásának felmérése, a lehetséges intervenciós módszerek feltárása volt, emellett az iskolában dolgozó felnőtt populáció általános egészségi állapota és az egészséges életmódról való tudása is felmérésre került, azért, hogy megfelelő képet kaphassunk a gyermekek egészséges életmódra való nevelésének lehetőségeiről. Az adatok gyűjtése kérdőívvel történt, összesen 94 tanuló és 16 felnőtt töltött ki kérdőíveket, az egyik a tanulók számára készült, a másik a felnőttek részére (tanári kar, konyhai dolgozók, iskola-egészségügyi team), a válaszadási arány 100% volt.
Különbségeket találtunk a gyermekek családjának társadalmi-gazdasági hátterét illetően. Átlagos jövedelmű családokban a gyermekek ritkán fogyasztanak gyümölcsöt, 58,3%-os arányt képviselnek az eltérő gazdasági helyzetű családokhoz képest, továbbá a gyermekek aránya e családok esetén a legnagyobb (43,8%) a gyorséttermek legalább heti egyszeri látogatását illetően. A napi rendszerességgel reggeliző gyermek édesapja az esetek 24,0%-ában középiskolai, szintén 24,0%-ban szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, az édesanya tekintetében pedig 28,0%-ban középiskolai végzettség a jellemző. A szakiskolai végzettséggel rendelkező iskolai dolgozók napi rendszerességgel reggeliznek, 38,5%-os arányt képviselve a magasabb végzettségű alkalmazottakkal szemben. A dolgozók 35,3%-ának életmódjára jellemző az alkalomszerű alkoholfogyasztás.
Eredményeink alapján megállapítható, hogy kiemelt célcsoportnak kell tekinteni a hátrányos helyzetű iskoláskorú gyermekeket, hiszen körükben alkalmazott intervenciós eszközök, mint az egészséggel kapcsolatos ismeretek bővítése, pozitív példa nyújtása, ezáltal kedvezőbb egészségmagatartás kialakulása hosszú távon egészségesebb nemzedéket eredményez.