A RIG-I-szerű helikázok szerepe a humán dendritikus sejt alpopulációk I. típusú interferon válaszának szabályozásában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Biokémia, Mikrobiológia, Immunológia
Szerző(k):
Bene Krisztián
Intézet:
Immunológiai Intézet
Témavezető(k):
Szabó Attila

A RIG-I-szerű helikázok (RIG-like helicases, RLH: RIG-I, MDA5, LGP2) olyan nukleotid felismerő intracelluláris érzékelők, melyek részt vesznek az interferon termelés szabályozásában. A RIG-I és MDA5 fehérjék C-terminális helikáz doménje a vírusfertőzések során képződő duplaszálú RNS (dsRNS) felismeréséért, míg CARD doménje a molekuláris kölcsönhatásokért felelős. A kapcsolódó jelátviteli folyamatok a TLR-októl függetlenül, vagy azokkal együttműködve az NFkappaB és az interferon reguláló faktorok (IRF) aktiválása révén I. típusú interferonok termeléséhez vezetnek. A vírusok belépési helyeinek közelében koncentrálódó, és szöveti szenzorokként működő dendritikus sejtek (DC) alapvető szabályozó szerepet töltenek be az immunválasz elindításában és polarizációjában. Célunk a helikázok és a kapcsolódó jelátviteli útvonal monocita eredetű DC-ekben kifejeződő kulcselemeinek (IRF3, IFNb1) funkcionális összehasonlító vizsgálata volt. Munkánk során a helikázok expresszióját éretlen dendritikus sejtekben (IDC), majd különböző stimulusokkal aktivált DC-ekben (MDC) Q-PCR módszerrel vizsgáltuk. Eredményeink szerint retinsav, bakteriális lipopliszaccharid, és PolyI:C (dsRNS analóg) hatására a helikázok, az IRF3 és az IFNb1 gének és fehérjék expressziója az aktiváló szer dózisától függően gyorsan indukálódik. Előzetes eredmények szerint a CD1a+ és CD1a- DC-ek fenotípusos és funkcionális sajátságaik alapján jelentősen eltérnek egymástól, amennyiben elsősorban a CD1a- sejtekből differenciálódó CD1a+ alpopuláció képes a gyulladásos immunválasz kiváltására. Ezért az RLH-csatolt útvonal génjeinek kifejeződését szeparált CD1a+ és CD1a- DC-ekben is összehasonlítottuk. Eredményeink szerint a RIG-I, MDA5, IRF-3 és IFNb1 mRNS és fehérje szintje magasabb a CD1a+ alpopulációban, mint a CD1a- , sejtekben. Továbbá a CD1a+ sejtek által termelt gyulladásos citokinek és kemokinek (IL-6, TNFalfa, CXCL10), valamint az interferon-béta mennyisége nagyobb volt, mint a CD1a- sejtekben. Összegezve megállapítható, hogy az intracelluláris helikázok részt vesznek a DC alpopulációk funkcióinak szabályozásában, így a gyulladásos CD1a+ alpopulációban az interferon jelátviteli pálya új terápiás célpont lehet.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program