A DEOEC antibiotikum felhasználása és az általa indukált változások az Escherichia coli és a Klebsiella törzsek rezisztenciájában 2000 és 2008 között

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Egészségtudomány II.
Szerző(k):
Szabó Gyula
Intézet:
Orvosi Mikrobiológiai Intézet
Témavezető(k):
Dr. Kardos Gábor

E tanulmány célja, hogy a DEOEC antibiotikum fogyási adatai alapján megvizsgáljuk, hogyan befolyásolta az antibiotikum használat a fekvőbetegekből izolált Escherichia coli és Klebsiella törzsek rezisztenciájának alakulását.
Az Egyetemi Gyógyszertár antibiotikum fogyási nyilvántartását és a DEOEC Bakteriológiai Laboratóriumának adatait felhasználva a béta-laktámok és a fluorokinolonok fogyását és a velük szembeni rezisztencia alakulását vizsgáltuk 2000 és 2008 között. A fogyást a 100 ágy-napra jutó definiált napi dózisok (DDD) számával fejeztük ki.
A legnagyobb mennyiségben alkalmazott szerek a béta-laktámok voltak. A csoporton belül jelentősen csökkent a II. generációs cefalosporinok (5,1 vs. 2,6 DDD100 ágy-nap), az alap- (0,3 vs. 0,1 DDD100 ágy-nap) és a széles spektrumú penicillinek (1,8 vs. 0,4 DDD100 ágy-nap), de nőtt a III. generációs cefalosporinok (2,8 vs. 4,2 DDD100 ágy-nap), a karbapenemek (0,5 vs. 1,5 DDD100 ágy-nap) és a piperacillin+tazobactam (0,2 vs. 0,6 DDD/100 ágy-nap) felhasználása. A kinolonok fogyása 4,6-ról 6,9 DDD100 ágy-napra nőtt.
Mind az E. coli, mind a Klebsiella izolátumok érzékenysége csökkent a béta-laktámok iránt. Klebsiella esetében a Tazocin iránt 25%-kal, az Augmentin iránt 19%-kal csökkent az érzékeny izolátumok aránya, E. coli esetében ez csak 2,6% illetve 2,3%. Sokkal megdöbbentőbbek az adatok a III. generációs cefalosporinok esetében. Az E. coli cefotaxim érzékenysége 94,8%-ról 88,1%-ra csökkent 2004-re, majd 2008-ig lassan javult, 91,8%-ra. Ezzel szemben a Klebsiella esetén a csökkenés folyamatos; 93,4%-ról 66,7%-ra esett vissza 2008-ra. A ciprofloxacin érzékenység egyenletesen, E. coli esetén 12,5%-kal, Klebsiella esetén pedig 24,3%-kal esett, 2008-ban az E. coli és a Klebsiella izolátumok 78,1% illetve 69,1%-a volt érzékeny.
A szélesebb spektrumú béta-laktámok egyre gyakoribb alkalmazása a szűkebb spektrumúak rovására, illetve a fokozódó kinolon használat az érzékenység csökkenéséhez vezetett mindkét vizsgált baktérium esetén. Ez elsősorban a széles spektrumú béta-laktamázt (ESBL) termelő törzsek térhódításának köszönhető. A trend megállításának érdekében az antibiotikum használat szorosabb kontrolljára lenne szükség.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program