Nyomtatóbarát változat

Napjainkban szervezetünket egyre több pszichés stressz éri, így a hangulati élet zavarai, különösen a depresszió egyre elterjedtebb. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy rendszeres testmozgással befolyásolható a hangulati állapot, és ez segítheti a stresszhelyzetekkel való megküzdést.
Az elmúlt két évben kétlépcsős programot valósítottunk meg a DE hallgatóinak körében. Előadásokat tartottunk a mozgásszegény életmód veszélyeiről, és kérdőív segítségével felmértük a hallgatók egészségmagatartási szokásait. Az így kapott információk felhasználásával tornacsoportot szerveztünk, önként jelentkező, korábban kevés fizikai aktivitást végző hallgatók körében. Egy nyolc hetes, többféle fizioterápiás módszert együttesen alkalmazó, célzott mozgásprogram segítségével próbáltuk meg javítani a hallgatók mentális állapotát. A foglalkozásokon aerob állóképességi tréninget, relaxációt, stretching gyakorlatokat, valamint játékos, koordinációfejlesztést végeztettünk. Az eredmény mérésére kérdőívet használtunk, melynek kérdései a mentális funkciózavar, a koherencia érzés, és a társas támogatottság témái köré csoportosultak.
A mentális funkciózavar vizsgálata során az összesített pontszámok átlaga 29,1±4,7-ről 22,8 ±2,7-re csökkent (p<0,01). A koherencia érzést mérő SOC-13 kérdéscsoport átlaga 59,0±12,7-ről 72,1±11,1-re nőtt (p<0,01). A társas támogatottság összesített átlagpontszáma 1,55 ponttal csökkent.
Az eredmények azt tükrözik, hogy a lelki problémák megelőzésére hatékony módszer lehet a rendszeres fizikai aktivitás, ezért jelenleg folyó vizsgálatainkban az előtanulmányból származó tapasztalatainkat felhasználva, kutatásunkat klinikailag is diagnosztizált lelki zavarral küzdő betegekre terjesztjük ki. Célunk annak vizsgálata, hogy a rendszeres testmozgás mennyiben befolyásolja a hangulatzavarral küzdő betegek klinikai állapotát, valamint annak bizonyítása, hogy a gyógytornász-fizioterapeuta lehetőségei és feladatai nem korlátozódnak a mozgási szervrendszer állapotának javítására.