Nyomtatóbarát változat

A poliszisztémás autoimmun kórképek súlyos terápiarefrakter eseteinek kezelésében új lehetőség a lymphoablativ dózisú kemoterápiával kapcsolt autológ őssejt szupportáció. A beavatkozás eredményességét meghatározza, hogy miképpen regenerálódnak a fehérvérsejtek különféle funkciót ellátó altípusai. Tanulmányunk célja az egyes lymphocyta szubpopulációk számbeli arányának meghatározása a peritranszplantációs időszakban. Vizsgálataink során 2006 és 2009 között 12 súlyos, poliszisztémás autoimmun kórképben szenvedő betegtől közvetlenül a kondicionáló kezelés megkezdése előtt, illetve a transzplantációt követő +30., +60., +90., és +150. napokon, illetve a +1 év, +18 hónap, +2 év időszakban történt a vérminta vétel. Valamennyi betegnél vizsgáltuk az NK-sejtek (CD3-CD56+), T-helper sejtek (CD3+CD4+), T-citotoxikus sejtek (CD3+CD8+), B-sejtek (CD19+), naiv T-sejtek (CD45RA+CD62ligand+), centrális memória T-sejtek (CD45RA-CD62ligand+), effektor memória T-sejtek (CD45RA-CD62ligand-), terminális differenciált effektor citotoxikus T-sejtek (CD8+CD45RA+CD62ligand-), naiv, IgM memória, IgG memória B-sejtek regenerációját. A sejtpopulációk számarányának megállapításához az áramlási citometriát és kettős / hármas markerű immunfluoreszcens festést alkalmaztunk. A transzplantáció előtti és a +30 napos minták átlagos sejtarányait összehasonlítva megközelítőleg az NK-sejtek arányának háromszorosára növekedését, a CD4+ T-sejtek arányának negyedére és a B-sejtek arányának huszad részére csökkenését tapasztaltuk. A +60, 90, 150 napos mintákban az NK-sejt arány lassan csökkent, a többi lymphocyta szubpopuláció aránya pedig fokozatosan emelkedett, elérve vagy megközelítve a transzplantáció előtti értékeket. A naiv sejtek aránya a transzplantációt követően csökkent, majd ezt követően lassan regenerálódott, de még a 150. napon sem érte el a kiindulási értéket. Az effektor memória sejtek aránya a transzplantációt követően nőtt, legmagasabb a +60. napi mintákban volt. A centrális memória sejtek aránya a peritranszplantációs időszakban nem változott jelentősen. Eredményeink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük az immunrendszer regenerációját az autológ transzplantációt követően.