Antithrombin deficiens betegek klinikai jellemzése és genetikai hátterének vizsgálata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Konzervatív klinikai orvostudomány III.
Szerző(k):
Selmeczi Anna
Intézet:
II. Belgyógyászati Klinika, Haemostaseológiai Tanszék
Témavezető(k):
Dr. Boda Zoltán
Dr. Oláh Zsolt

Bevezetés, célkitűzés: Az antithrombin (AT) a serinprotease-gátlók családjába tartozó plazmafehérje, mely egyben a véralvadási rendszer legfőbb inhibítora. Az AT fehérje mennyiségi vagy minőségi zavara klinikailag thrombosishajlamban nyilvánul meg. Napjainkban az AT deficiencia hátterében álló ismert genetikai defektusok száma meghaladja a 250-et.
A szerző célja az északkelet-magyarországi régió AT deficiens betegeinek klinikai jellemzése és a pontos genetikai háttér vizsgálata volt.
Módszerek: A klinikai adatokat a szerző retrospektív módon értékelte, az AT genetikai vizsgálata perifériás vérből izolált DNS fluoreszcens direkt szekvenálásával történt.
A vizsgálat során - az előzetesen AT aktivitás meghatározással igazolt - 15 antithrombin deficiens egyén genetikai hátterének meghatározására került sor. A 15 személyből 14 anamnézisében szerepelt thromboemboliás megbetegedés, egy esetben egyéb okból végzett szűrővizsgálat kapcsán igazolódott AT deficiencia. A betegek közvetlen hozzátartozói között további 15 genetikai vizsgálat történt családszűrés céljából.
Eredmények: A 30 elvégzett genetikai vizsgálat során 19 esetben sikerült pathogén mutációt kimutatni: 9 egyén a Budapest 3 (Leu99Phe), egy a Stockholm (Gly392Asp) és egy a Basel (Pro41Leu) néven ismert mutációkat hordozta. Továbbá két új, eddig még nem ismert, a klinikai adatok alapján pathogén genetikai eltérésre is fény derült egy-egy család esetében, összesen 6 betegnél és 2 tünetmentes egyénnél. Mindkét mutáció az adott családon belül halmozódott. Az egyik, újonnan felfedezett génhiba esetében az érintett család 5 tagjánál súlyos thrombosishajlam jelentkezett.
Összefoglalás: A vizsgált északkelet-magyarországi régió AT deficienciában szenvedő betegeiben a Budapest 3 (Leu99Phe) mutáció fordult elő legnagyobb arányban. Két új, eddig ismeretlen genetikai eltérést is sikerült elsőként kimutatni az AT fehérje génjében. Az AT deficienciáért felelős genetikai eltérések és az ezekhez tartozó fenotípus vizsgálatok segítséget nyújthatnak az egyénre szabott kezelési módok kialakításában és hozzájárulhatnak az AT működésének jobb megértéséhez.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program