A sejtes fitymaletapadás oldása gyermekkorban.Retrospektív tanulmány

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Operatív klinikai orvostudomány I.
Szerző(k):
Teiringer Nóra
Intézet:
Gyermekgyógyászati Intézet
Témavezető(k):
Dr. Józsa Tamás

Bevezetés. A fityma sejtes letapadása élettani állapot, mely előfordulási gyakorisága még 5 éves korban is közel 70%. Bár egyes tanulmányok szerint pubertáskor végére csak 1%-ban marad fenn, a lehetséges komplikációk miatt oldása indokolt. Tanulmányunkban a letapadás oldás optimális idejének meghatározását tűztük ki célul.
Anyag és módszer. 2003. június 1 és 2006. május 31. között a DE OEC Gyermekklinika Sebészeti szakrendelésén és osztályán fitymaletapadás miatt regisztrált 1254 beteg adatainak retrospektív feldolgozása során a letapadás oldásának kor szerinti időpontja (2 éves kor alatti 5 éves kor feletti csoportokat két szélsőségként használva összesen 6 korcsoportra osztva a betegeket), balanitis, phimosis kialakulása, valamint a letapadás oldásának megvalósítása között kerestünk összefüggéseket. Statisztikai feldolgozás logisztikus regresszió vizsgálatával és Chi2 teszt alkalmazásával történt. Az előfordulási gyakoriság meghatározását 522, óvodákban szülők által kitöltött kérdőív adatainak feldolgozása alapján végeztük.
Eredmények. A fitymaletapadás ismételt kialakulását szignifikánsan befolyásolta a gyermek életkora az első oldáskor, minél későbbi életkorban történt az oldás, annál kevesebb visszatapadás alakult ki (p=0.000), ugyanakkor a balanitis, a letapadás fajtája nem befolyásolta ezt. Amennyiben egyéb beavatkozás miatt végzett narcosisban történt az oldás, szignifikánsan növekedett a visszatapadás arány (p=0.010). Fitymaszűkület kialakulása a letapadás oldás idejével szignifikáns kapcsolatban volt, minél később történt a letapadás oldása, annál gyakrabban alakult ki műtétet igénylő phimosis (p=0.006), nem volt kapcsolat az anamnézisben szereplő balanitis és fitymaszűkület kialakulása között, míg a lokális szteroidok alkalmazása tendenciaszerűen növelte a fitymaszűkület miatt végzett műtétek számát (p=0.082).
Következtetések. A fitymaletapadás oldása során a későbbi visszatapadások elkerülésére az optimális a minél későbbi oldás, azonban azoknál a gyermekeknél, akiknél szűkülési tendencia miatt lokális szteroid adása lenne indokolt, a mielőbbi oldás (2 éves kort követően) javasolt a későbbi műtétet igénylő fitymaszűkület kialakulásának megelőzésére.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program