A lelki egészség összefüggése az iskolai végzettséggel

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Klinikai és elméleti epidemiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kiss Zsanett

Előadás adatai

Előadás címe: 
A lelki egészség összefüggése az iskolai végzettséggel
Összefoglaló: 

A hátrányos helyzet egyik legfontosabb kockázati tényező az alacsony iskolai végzettség, amelynek hátterében egyéni és családi tényezők is állnak, s amely gyakran intergenerációs jellegű. Vizsgálatomban összefüggést kerestem egy taktaközi kis faluban az iskolai végzettség és egyes egyéni, a lelki egészség és az önbizalmat jellemző indikátorok, az iskolával kapcsolatos pozitív érzelmek, valamint családi tényezők közt kérdőíves módszerrel. A célcsoportot a falu felnőtt lakói képezték, kétlépcsős mintavétellel. A kérdőívek kitöltése önkéntes és névtelen volt. 55 főt kerestem meg, visszautasítás nem volt. A megkérdezettek átlagéletkora 38,9 év (SD: 11,6), 69% nő. Egy háztartásban átlag 3,8 fő élt együtt, a gyermekek átlagos száma 2,2. A megkérdezettek 51%-ának rossz vagy nagyon rossz az anyagi helyzete, közel 35%-uk romának vallotta magát; mintegy egyharmaduk iskolai végzettsége legfeljebb 8 osztály, de ötödrészük felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A megkérdezettek egyharmada rossznak vagy nagyon rossznak ítélte meg az egészségi állapotát. A koherencia-érzés átlaga szignifikánsan alacsonyabb (p<0,000), a pszichés stressz mértéke pedig szignifikánsan magasabb (p<0,000) volt a vizsgált mintában, mint a korosztályra reprezentatív magyar átlag. Az iskolázottság szignifikánsan pozitív módon függött össze a koherencia-érzéssel (p=0,021), és csökkentette a pszichés stressz mértékét (p=0,051). Az iskolába járással kapcsolatos pozitív érzelem ugyancsak szignifikánsan emelte a koherencia-érzést (p=0,001) és csökkentette a pszichés stresszt (p=0,010). A magasabb iskolai végzettségűek körében szignifikánsan magasabb volt a kedvezőbb egészségi állapotúak aránya (p=0,002); alacsonyabb volt a magukat romának vallók aránya (p=0,026). Szignifikáns összefüggés volt az iskolai végzettség és az anyagi helyzet közt is (p=0,005). Az iskolai végzettség és egészségi állapot közötti szoros kapcsolat kimutatható volt ebben a viszonylag kis létszámú mintában is. A hátrányos helyzetű, kisebbséghez tartozó és/vagy kedvezőtlen anyagi helyzetű népességcsoportok iskolázottságának javítása nemcsak gazdasági, hanem népegészségügyi prioritás is kell legyen.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kósa Karolina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Egészségfejlesztési Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program