Ventriculosubgalealis shunt alkalmazása koraszülöttek posthemorrhagiás és postinfectiosus hydrocephalusának kezelésében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Neurológia, idegsebészet, pszichiátria, gyermekgyógyászat, infektológia, pulmonológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Zele Zsuzsa

Előadás adatai

Előadás címe: 
Ventriculosubgalealis shunt alkalmazása koraszülöttek posthemorrhagiás és postinfectiosus hydrocephalusának kezelésében
Összefoglaló: 

A hydrocephalus kezelésének legelterjedtebb módja a ventriculoperitonealis shunt implantáció. Bizonyos helyzetekben a módosult liquor összetétel átmeneti tehermentesítő beavatkozást tesz szükségessé, ennek egyik biztonságos módja a ventriculosubgalealis (VS) shunt behelyezés. Célkitűzésünk az volt, hogy megvizsgáljuk e műtéti eljárás kimenetelét, illetve meghatározzuk, mennyire befolyásolja azt a shunt behelyezését megelőző központi idegrendszeri infekció.
Módszerek: Munkánk során a DE Gyermekidegsebészeti Centrumban 2006-2010 között VS shuntöt kapott 102 koraszülött klinikai adatait dolgoztuk fel. 72 esetben az előzmény posthemorrhagiás, míg 30 esetben postinfectiosus hydrocephalus volt. Az adatok összehasonlításához az R statisztikai programot használtuk. Numerikus értékekre a t próbát, egyéb változók esetében a chi négyzet próbát alkalmaztuk.
Eredmények: Posthemorrhagiás hydrocephalust követően behelyezett shunt átlagos élettartama 87,9 nap, postinfectiosus hydrocephalus esetében 75,6 nap. Az infekció előfordulási gyakorisága az előző csoportban 8,33%, míg az utóbbiban 20%. Shunt elzáródás posthemorrhagiás hydrocephalus esetében 6,94%-ban míg postinfectiosus hydrocephalusnál 13,3%-ban fordult elő. Ventriculostomiát az első csoportban egy esetben (1.4%), míg postinfectiosus hydrocephalus esetén 7-szer végeztünk (23.3%).
Következtetés: A posthemorrhagiás hydrocephalusos koraszülöttek VS shunttel történő kezelése kapcsán az irodalmi adatoknak megfelelő, alacsony szövődményi rátát találtunk. A shunt élettartam kiemelkedően magasnak bizonyult. A shunt behelyezését megelőző infekció jelentősen megnövelte a későbbi shunt elzáródás (Odd ratio:2,1), szövődményes infekció (Odd ratio:2,8), ventriculoscopiás beavatkozás ( Odd ratio: 21,6) és ventriculoperitonealis shunt behelyezésének valószínűségét.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Pataki István
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Gyermekgyógyászati Intézet
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program