Pszichoszociális tényezők és a mentalizációs képesség vizsgálata személyiségzavarokban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Neurológia, neurovaszkuláris medicina, pszichiátria
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szerdahelyi Bence

Előadás adatai

Előadás címe: 
Pszichoszociális tényezők és a mentalizációs képesség vizsgálata személyiségzavarokban
Összefoglaló: 

A személyiségzavar kifejezés jelenti azt a pszichiátriai zavart, amikor a személyt sajátos és tartós élménybeli és viselkedésbeli mintázat jellemzi, amely jelentősen eltér az adott kulturális elvárásoktól. Kóreredete multikazuális, számos pszichoszociális kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulnak kialakulásához.

Az utóbbi évek kutatásai során került az érdeklődés középpontjába a mentalizációs képesség. Mentalizáció alatt azt a képességet értjük, amelynek segítségével a saját vagy mások mentális állapotát felismerjük és ezt felhasználva hozzuk meg döntéseinket, változtatjuk meg viselkedésünket. Számos megfigyelés igazolta, hogy a személyiségzavarban szenvedők csökkent mentalizációs képességgel rendelkeznek.

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a különböző pszichoszociális kockázati tényezők miképpen viszonyulnak a személyiségzavarban szenvedők mentalizációs képességeihez.

A vizsgálat során a DEOEC Pszichiátriai Tanszékén 10 személyiségzavarban szenvedő pácienst vontunk be. Velük strukturált interjú keretében történt a pszichoszociális kockázati tényezők felderítése. Ezt követően a betegeken elvégeztük a RMET tesztet, aminek a segítségével a mentalizációs képességeiket mértük fel.

Összefüggést találtunk a betegek rosszabb mentalizációs képessége és szüleik alacsonyabb iskolai végzettsége, gyakoribb munkanélkülisége és a rokkantnyugdíjazottsága között. Viszont a szülők válása, konfliktusai kevéssé befolyásolták a mentalizációt. A családban előforduló krónikus szomatikus és pszichiátriai betegségek egyaránt kedvezőtlen hatásuak a mentalizációra. Gyengébb mentalizációs készség esetén jellemzőbb az alacsonyabb társadalmi státusz. Gyakoribbak a munkahelyi konfliktusok, melyek a mentalizációs problémákhoz kapcsolódó társas-kognitív készségek zavarával függhetnek össze.

Eredményeink megerősítik azokat az adatokat, melyek szerint a hátrányos családi szocializációs háttér összefügg az alacsony mentalizációs készséggel. Ennek talaján gyakrabban alakulnak ki személyiségzavarok. Fontos feladat lenne, hogy a személyiségzavarok pszichoterápiája során a mentalizációs készségek fejlesztése is előtérbe kerüljön (Mentalization-Based Therapy, MBT)

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Égerházi Anikó
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pszichiátriai Tanszék
Díj: 
3. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program