Bevezetés: A többször kiújuló ágyéki gerincsérv és a periradicularis hegesedés a betegek kb. 8 %-ában az igen nehezen kezelhető „failed back” szindrómához (FBS) vezethet. Az FBS kezelésére a DEOEC Idegsebészeti Klinikán is évtizedes hagyományai vannak monoszegmentális elmerevítéssel járó műtétnek, mely során intervertebrális implantátum (cage) és hátsó transzpedikuláris csavarok (PLIF) biztosítják a fúzióhoz szükséges immobilitást. Ezt azonban a PLIF műtétnél jóval kisebb műtéti megterhelést jelentő „anterior interbody fusion” (ALIF) révén is el lehet érni, amikor csak „cage”-t helyezünk az érintett csigolyák közötti résbe, de hátsó elmerevítés nem történik.
Célkitűzés: Mivel az ALIF műtéti megoldását FBS esetében az irodalom is elismeri, de számottevő saját tapasztalattal nem rendelkeztünk, jelen tanulmány célja a csak cage beültetésével fúzionált betegeink klinikai követésével végzett vizsgálat volt a beavatkozás effektivitásának és esetleges szövődményeinek megítélésére.
Betegek és módszer: 2009 és 2012 között 11 betegnél végeztünk ALIF műtétet. A betegek átlag életkora 56 év volt, az átlagos követési idő 6,75 hónap volt.
Eredmények: A betegek a műtétet jól tolerálták, rehabilitációjuk eseménytelenül zajlott. Két esetben (18%) észleltünk újabb műtétet igénylő cage-elmozdulást, de neurológiai deficittel járó szövődmény nem jelentkezett. A betegek közül hétnek (64%) az állapota egyértelműen javult, kettőnek (18%) állapota érdemben nem változott, kettő (18%) pedig fokozódó lumboischialgiáról számolt be.
Következtetések: Bár a FBS esetében az ALIF műtéti technikával elért eredmények az eddigi műtéti megoldás (PLIF) tapasztalati eredményeihez képest jelentősen nem különböztek, a kisebb műtéti megterhelés és a gazdaságosabb kezelési költség alapján az ALIF előnyben részesíthető. A 18 %-os reoperációs arány és az alacsony esetszám miatt azonban a végső konklúzió megállapításához még további tapasztalatgyűjtés szükséges.

Kulcsszavak: failed back syndrom, gerincstabilizáció, ALIF, PLIF