Az ADHD terápiás lehetőségei

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Neurológia, neurovaszkuláris medicina, pszichiátria
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Takács Enikő

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az ADHD terápiás lehetőségei
Összefoglaló: 

Bevezetés:
Az ADHD a hiperaktivitás-figyelemzavar tünet együttesének angol mozaikszava. Gyermek és felnőtt korban is előfordulhat, bár gyerekeknél jóval gyakoribb. 3 típusa: figyelemzavaros, hiperaktív-impulzív és kevert típus.
Ezen betegséggel élő gyermekek és felnőttek kezelésének két alappillére van: a gyógyszeres és az egyéb, nem gyógyszeres terápiás lehetőségek. A kezelésben használt szereket két csoportra oszthatjuk: pszichostimuláns és nem pszichostimuláns szerek. Az egyéb terápiás lehetőségek közül a pszichoterápiának és a pszichoedukációnak van kiemelt jelentősége.
Módszerek:
Munkánk során a gyermek és felnőtt irodalom áttekintésével kívántuk összegyűjteni az ADHD kezelésében használt lehetőségeket és ezek mellékhatásait. Ezt követően a Nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályának ADHD-s betegeinek segítségével tanulmányoztuk, hogy a szülők és gyermekeik milyen mértékben vannak tisztában ezen betegség terápiás lehetőségeivel, és ezeket a lehetőségeket igénybe veszik-e, vagy ha nem, mivel indokolják ezt.
Továbbá tanulmányoztuk, hogy az említett terápiák alkalmazása vagy azok elhagyása hogyan hat ezeknek a gyermekeknek a mindennapjaira, iskolai teljesítményére, közösségbe való beilleszkedésükre és életük egyéb területeire. Ehhez a vizsgálatot két alkalommal végeztük el, első alkalommal, mikor a gyermekek az alkalmazott terápia hatása alatt álltak, majd második alkalommal az orvosi kezelésben előírt terápiás szünet tartásakor. Ehhez egy anonim vizsgálatot állítottunk össze, mely 3 kérdőívből állt, egy általános kérdőívből, egy szülői „Hiperkinetikus Zavar Kérdőív”-ből és egy „Gyermekviselkedési kérdőív”-ből.
Következtetés:
Tapasztalataink szerint azoknak a gyerekeknek, akiknek betegségét korán, legjobb esetben iskolai tanulmányaik megkezdése előtt felfedezik, és már ekkor szakemberhez fordulnak a szülők, aki diagnosztizálja a betegségét, és kellő felvilágosítással szolgál róla a szülő és a gyermek számára, majd elindítja nála a szükséges terápiát, sokkal kedvezőbb a prognózis mind a mindennapi, mind iskolai teljesítményükben, mint a későn felfedezett és/vagy kezelésben nem részesülő gyermekek esetében.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Glaub Theodóra
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pszichiátriai Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Minya Hajnalka
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Jósa András Oktató Kórház, Gyermekosztály
Díj: 
2. díj