MikroRNS-ek szerepe a rheumatoid arthritis terápiájában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Genetika, genomika
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Tornai Dávid

Előadás adatai

Előadás címe: 
MikroRNS-ek szerepe a rheumatoid arthritis terápiájában
Összefoglaló: 

A reumathoid arthritis (RA) egy krónikus szisztémás gyulladásos megbetegedés, mely főleg az ízületeket érint. A betegség a synovia gyulladásával indul és subokban zajló progresszió után végül izületi destrukcióhoz és rokkantsághoz vezet.
A mikorRNS-ek a nem kódoló RNS-ek egy típusa. Fontos szerepet játszanak a celluláris és differenciációs folyamatokban, jelentősen befolyásolják a veleszületett és adaptív immunválaszt és a gyulladásos betegségek mechanizmusában is kiemelt szereppel bírnak. Egyes mikorRNS-ek fokozott expressziót mutatnak ezekben a kórképekben, így a gyulladásos progresszió, illetve a terápiára adott válaszkészség biomarkereként szolgálhatnak.
Célunk a RA-es betegek infliximab terápiára adott válaszkészségének prediktálása volt a mikroRNS expresszió alapján a kezelés megkezdése előtt vett mintákból, illetve a terápia hatásának vizsgálata a mikroRNS expresszióra két héttel a kezelés megkezdése után.
Munkánk során 18 Ra-ben szenvedő beteg mintáját vizsgáltuk, melyek közül a későbbi klinikai adatok alapján 5 bizonyult válaszadónak a terápia szempontjából.
A perifériás vérmintákat EDTA tartalmú csövekbe gyűjtöttük a 0. illetve a terápia megkezdése utáni 2. héten. A mintákból Ficoll gradiens centrifugálással perifériás mononukleáris sejteket szeparáltunk, majd az RNS izolálás után, az irodalmi adatok alapján választott 2 mikroRNS (mir155, mirLet7a) analízisét RT-QPCR-ral végezzük.
A mir155 és let-7a expressziója nem mutatott különbséget az infliximab terápia megkezdése előtt a kezelésre valaszoló és nem válaszoló betegek között. A terápia megkezdése utáni 2. héten vett minták esetében viszont határozott különbség adódott a két csoport között. A kezelésre reagálók mir155 szintje szignifikánsan magasabb volt a nem válaszolókkal szemben, és a let-7a szintje is emelkedő tendenciát mutatott.
Az eredméyek alapján az expressziós vizsgálatok lehetővé teszik olyan további mikroRNS-ek azonosítását, amelyekkel a terápiára adott korai válaszkészség meghatározható. Mikroarray felhasználásval globális mikroRNS expressziós vizsgálatokat tervezünk az infliximab terápia válaszkészségenek további vizsgálatára.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program