PARP és p53 immunhisztokémiai markerek vizsgálata meningeómákban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Sejtbiológia, sejtélettan, patológia, hisztológia, igazságügyi orvostan
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kurucz Andrea

Előadás adatai

Előadás címe: 
PARP és p53 immunhisztokémiai markerek vizsgálata meningeómákban
Összefoglaló: 

A meningeomáknak, mint az intracranialis tumorok egyik leggyakoribb képviselőjének, 13 szövettani altípusát különböztetjük meg, amelyek a WHO Classification of Tumours of the Central Nervous System 2007-es kiadása alapján három grádusba oszthatók.
A p53, mint az egyik legfontosabb tumorszupresszor fehérje, a humán daganatok közel 50%-ában került leírásra. Feladatai közé tartozik a DNS-javító enzimek aktiválása, a sejtciklus blokkolása a G1/S átmenetben, illetve apoptosis indukálása irreverzibilis károsodás esetén.
A 17 különböző tagot számláló poly ADP-ribose polimerase (PARP) enzim szupercsaládból a legalaposabban tanulmányozott fehérje a PARP1. PARP1 alapvetően egy szálú DNS hibák (single-strand DNA breaks – SSB) kijavításában játszik szerepet. Emellett részt vesz az apoptosisban az apotosis indukáló faktor (apoptosis-inducing factor - AIF) aktiválása révén, illetve kiterjedt DNS károsodás esetén, az ATP felhasználódás révén a necrosis kialakulásában is szerepet játszik. Mindezidáig a PARP1 enzim expresszióját nem vizsgálták meningeomákban, p53 esetében pedig eltérő eredmények születtek.

Tanulmányunk célja a PARP1 és p53 fehérje expresszió és a daganat grádus összefüggésének vizsgálata volt. Mindemellett kíváncsiak voltunk arra, hogy van-e összefüggés a PARP1 és p53 fehérjék expressziójában. 31, műtéten átesett és daganatuk grádusa alapján három csoportba osztott beteg formalin fixált, paraffinba ágyazott szövettani mintáját vizsgáltuk immunhisztokémiai módszerrel. A megvizsgált 41 meningeoma mindegyike mutatott fehérje expressziót mind PARP1, mind p53 ellenes antitesttel. PAPR1 fehérje jelenléte (festődési index - staining index (Si)1-3) a II. grádusú tumorokban volt a legnagyobb (0,96), magasabb, mint az I. (0,86) és III. (0,85) grádusúakban. A p53 fehérje intenzív jelölődése (Si2-3) a III. grádusú tumorokban volt a legkifejezettebb (0,17), nagyobb, mint az I. (0,05) és II. (0,10) grádusúakban. A PARP1 és p53 fehérjék expressziója között szignifikáns összefüggés nem volt.
Eredményeink alapján mind a PARP1, mind a p53 aktiváció a magas grádusú meningeomák jellemzője; míg a PARP1 aktiváció korai, addig a p53 kései faktor lehet a tumor progresszióban.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Hortobágyi Tibor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pathologiai Intézet, Neuropathologiai Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Csonka Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pathologiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program