Probiotikumok hatása humán keratinociták biológiai folyamataira

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Gajdos András
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Jakab Orsolya

Előadás adatai

Előadás címe: 
Probiotikumok hatása humán keratinociták biológiai folyamataira
Összefoglaló: 

Probiotikumoknak olyan élő mikroorganizmusokat nevezünk, melyek alkalmazása jótékonyan befolyásolhatja a gazdaszervezet egészségét. Számos korábbi tanulmány foglalkozik a probiotikumok kedvező hatásaival emberekben. Bár a kutatások nagyobb része a probiotikumok gasztrointesztinális traktusban betöltött szerepére fókuszál, ezen felül a specifikus mikroflórával rendelkező testfelszíneken is feltételezhetően jótékony hatással bírnak.
Kísérleteinkben 4 probiotikus anyag hatását teszteltük primer normál humán epidermális keratinocitákon (NHEK) és Humán Papilloma Vírussal immortalizált keratinocita sejtvonalon (HPVK). A probiotikus anyagok sejtszintű vizsgálatához az élő mikroorganizmusok önmagukban nem használhatóak, mivel a baktériumok könnyedén túlnőnek a tenyészetben tartott keratinocitákon; ezért sejtjeinket hővel, illetve magas nyomással történő elölés után kapott oldatokkal kezeltük. Megállapítottuk, hogy a probiotikus készítményeknek az alkalmazott koncentrációkban nem volt mérhető hatásuk a keratinociták életképességére. Kimutatott tény, hogy a probiotikumok jelentős mértékben befolyásolják az összetett immunfolyamatokat. Ezen eredmények tudatában végezve kísérleteinket azt találtuk, hogy a probiotikumok mindkét sejttípus esetében fokozták az antimikrobiális peptid β-defenzin valamint a Cathepsin S (az antigén prezentációban kritikus szerepet játszó lizoszómális enzim) expresszióját. A probiotikus kezelés ezen túl elősegítette a NHEK sejtek differenciálódását, melyet citokeratinok (CK1 és CK10), a filaggrin és a transzglutamináz-1 expressziójának emelkedése tükrözött (HPVK sejteken ez a differenciálódást fokozó hatás nem volt kimutatható). Habár a hatások pontos mechanizmusa még ismeretlen, kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a probiotikum készítmények alkalmazása intracelluláris kalciumkoncentráció-emelkedést indukált a sejtekben.
Mindezen eredmények azt sugallják, hogy a probiotikumok – feltehetően a sejtek kalciumhomeosztázisának befolyásolása révén – elősegítik a humán epidermális keratinociták differenciálódását, valamint modulálják a sejtek immunológiai folyamatait.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szöllősi Attila Gábor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Élettani Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Bíró Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Élettani Intézet
Díj: 
3. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program