A melanocyták pigment termelő funkciójuk révén meghatározó elemei bőrünknek, rosszindulatú elváltozásuk azonban a legagresszívabb bőrből kiinduló neoplazmának minősül (melanoma malignum cutis). Ezen agresszivitás oka a daganat erőteljes áttétképző tulajdonságaiban rejlik. Irodalmi adatokból ismert tény, hogy a melanoma sejtek hialuronsav (HS) termelése megváltozik a malignus transzformáció által. Kísérleteinkben azt vizsgáltuk, hogy a HS és szintázai (HAS2, HAS3), valamint egyik receptora, a sejtek migrációjában szerepet játszó RHAMM megtalálhatóak-e normál bőr és szervmintákban, illetve melanoma áttéteiből származó szövetmintákon.
Jelen munka eredményei ezen molekulák kifejeződését hivatottak bemutatni normál májból, tüdőből és agyból, valamint melanoma – előbb felsorolt szervekbe adott – metasztázisaiból készült metszeteken. Az áttétes májmetszeteken végzett immunhisztokémiai vizsgálatok és a HS próba igazolták a kérdéses molekulák jelenlétét, míg normál máj esetében csak a HS próba volt pozitív. Ehhez hasonlóan normál tüdőben a HS próbát leszámítva nem detektáltuk a vizsgált molekulák jeleit, viszont az áttétben mindegyik molekula jelenlétét sikeresen kimutattuk. A hippocampus területéről származó agymetszetben jelentős HS halmozódást detektáltunk a sejtekben. A más szervekbe adott áttéteknél tapasztaltaknak megfelelően a HAS3 expressziója megjelent a metasztatikus sejtjekben.
Eredményeink egybecsengenek laboratóriumunk korábbi vizsgálataival, melyek melanoma mesenterialis nyirokcsomóba adott áttéteiben igazolták a HS mediált jelátvitel molekuláris elemeinek expressziós változásait normál körülményekhez viszonyítva. Korábban bőrmetszeteken szerzett tapasztalatainkkal összevetve azt találjuk, hogy az epidermis melanocytái és a melanoma sejtek az eltérő HAS2 és HAS3 expressziós mintázat alapján feltételezhető módon eltérő mennyiségű és móltömegű HS-t termelnek, mely valószínűleg arra utal, hogy a HS más funkciót tölt be normál és malignus pigmentsejtek esetében. Ennek szerepe lehet a melanoma sejtek nagyfokú motilitásában, amit megerősíteni látszik a metasztázisokban detektált erős RHAMM pozitivitás is.
Támogatások: OTKA CNK80709, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0025