Állatasszisztált terápiára és szocioterápiára járó szkizofrén páciensek összehasonlító vizsgálata
Előadás adatai
Absztrakt
Bevezetés:
Az állatok és emberek közötti erős kapcsolat ősidők óta ismert és napjainkban már a gyógyításban való alkalmazásuk is egyre jobban az előtérbe kerül. Az állatasszisztált terápia egy alternatív rehabilitációs lehetőség a szkizofrénia kezelésében a hagyományos terápiák mellett. A szkizofrén betegekre jellemző többek között a levert hangulat, a szorongás, az anhedonia, a csökkentértékűség érzése, az érzelmek kifejezésének és felismerésének a nehézsége, a mások érzéseire való reagálás hiánya, a motiválatlanság és a társas kapcsolatok kialakításának nehézsége. Orlandi és mtsai (2007) kutatása szerint az állat asszisztált terápia csökkenti a depresszió mértékét. Nathans-Barel (2005) vizsgálatában azt állapította meg, hogy a kutya jelenléte növeli a betegek motivációját a terápia során. Cheng-IChu (2009) eredményi között szerepel az önértékelés javulása a kutyás terápián résztvevőknél.
Célkitűzés:
A jelen vizsgálat célja, hogy összehasonlítsuk az állatasszisztált terápiára járó szkizofrén pácienseket a szocioterápián részt vevő szkizofrén társaikkal a depresszió, szorongás, önértékelés, empátia és érzelemfelismerés tekintetében.
Módszer:
A vizsgálatban részt vett a Kenézy kórház pszichiátriai osztályához tartozó Nappali Kórház 40 szkizofrénia diagnózissal rendelkező betege, akik egyenlő arányban képeztek állatasszisztált terápiás csoportot, és szocioterápiás csoportot. Vizsgálati eszközök közé tartozott a STAI Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív, Rosenberg Önértékelés Skála, a Baron-Cohen „Reading the Mind in the Eyes” teszt és az Deutsch-Madle Empátia Kérdőív.
Eredmények:
A vizsgált területeket tekintve szignifikánsan jobb eredményt (p<0,001) értek el az állat asszisztált terápiás csoportban lévő páciensek, mint azok a társaik, akik nem részesültek ebben a terápiás eljárásban, ezzel szemben szocioterápiás foglalkozásokon vettek részt.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program