A proliferatív vitreoretinopátiás (PVR) elváltozásra jellemző fehérje mintázat tanulmányozása kétdimenziós elektroforézis és tömegspektrometriás fehérje analízis segítségével

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Biokémia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Pató Zsuzsanna

Előadás adatai

Előadás címe: 
A proliferatív vitreoretinopátiás (PVR) elváltozásra jellemző fehérje mintázat tanulmányozása kétdimenziós elektroforézis és tömegspektrometriás fehérje analízis segítségével
Összefoglaló: 

A proliferatív vitreális retinopátia (PVR) a szem szövetének egy reaktív folyamata, mely retinaleválás, illetve sebészeti beavatkozás hatására alakul ki. A PVR a retina egy fiziológiás javítási mechanizmusának olyan kóros folyamata, mely nem kívánatos következményekkel jár. A PVR fontos tulajdonsága, hogy ugyanúgy szerepet játszanak benne a vérlemezkék, mononukleáris fagociták és fibroblastok, mint a test bármely részén előforduló szöveti gyógyulások esetén. A PVR során kialakult fibrózus membránt műtéti beavatkozással távolítják el. A PVR patomechanizmusa eddig nem teljesen tisztázott.
Munkánk során transzglutamináz 2 „knock out” (TG2KO és TG2KO PVR) egerekből származó üvegtesti mintákból dolgoztunk, melyeket a DE-OEC Szemklinika és BMBI laboratóriumában hoztak létre. Célunk olyan fehérjék azonosítása volt, amelyek jellemzőek a PVR megjelenésére és ezáltal közelebb vihetnek a betegség patomechanizmusának felderítéséhez.
Az egerek szeméből izolált vitreális folyadékot lizáltuk, majd a fehérjéket kétdimenziós elektroforézis során elválasztottuk izoelektromos pontjuk és molekula tömegük alapján. A fehérje foltokat láthatóvá tettük RuBPS festék segítségével, majd speciális fluoreszcens festékeket detektáló szkenner segítségével a gélképeket beszkenneltük. A TG2KO PVR és TG2KO kontroll csoporthoz tartozó mintákból származó gélképeket a Delta 2D (Decodon) szoftver segítségével összehasonlítottuk. Az egyes csoportok között eltérő expressziós mintázatot mutató foltokat kivágtuk, majd a gélben lévő fehérjéket tripszinnel megemésztettük. A fehérjékből származó triptikus peptideket azonosítottuk HPLC-vel kapcsolt tömegspektrometriával.

Támogatás: TAMOP-4.2.2.A-11/1/KONYV-2012-0045.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Csősz Éva
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program