Retinoid X receptor sejt és ligandfüggő kötődésének bioinformatikai analízise

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Biofizika, elektrofiziológia, kísérletes onkológia, jelátvitel, bioinformatika
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Czipa Erik

Előadás adatai

Előadás címe: 
Retinoid X receptor sejt és ligandfüggő kötődésének bioinformatikai analízise
Összefoglaló: 

A magreceptorok ligand aktivált transzkripciós faktorok, melyek specifikus DNS szekvenciához kötődve regulálják célgénjeik expresszióját. Ezen fehérjék közé tartozik a retinoid X receptor (RXR), mely homodimerként vagy egyéb magreceptorokkal (pl. retinsav receptor (RAR), máj X receptor (LXR)) heterodimert alkotva tud kötődni. Korábbi kromatin immunoprecipitációs (ChIP) eredmények bizonyították, hogy a magreceptorok sejttípusonként eltérő kötődést mutatnak és ezáltal különböző gének regulációját teszik lehetővé. A terület egyik fontos kérdése, hogy mi határozza meg a kötés pontos helyét, és ez genom szinten hogyan változik a sejt differenciációja során. A ChIP minták új generációs szekvenálása (ChIP-seq) lehetővé teszi az ilyen genom szintű összehasonlító vizsgálatokat, azonban ezek körültekintő bioinformatikai analízist igényelnek.
Mi vizsgálataink során az RXR kötést tanulmányoztuk egér embrionális őssejtek és ezekből differenciáltatott neuron sejtek esetén. Összehasonlítottuk továbbá, hogyan változik az RXR kötés RXR specifikus (LG268) illetve RAR/RXR specifikus (ATRA) ligand hatására. Az ebből származó ChIP-seq adatok bioinformatikai elemzéséhez a különböző program-csomagokat használtuk. A Homer (Hypergeometric Optimization of Motif EnRichment) segítségével a kötőhely feldúsulásokat azonosítottuk illetve azok további elemzéséhez használtuk. Az intersectBed szoftver segítségével azonosítottuk a differenciáció során megjelenő egyedi és közös kötőhelyeket. Az így kapott eredmények az RXR genom szintű, ligand- és differenciáció-függő átrendeződését mutatták. Míg differenciálatlan őssejtben ~5000 kötőhelyet sikerült azonosítani, addig érdekes módon a neurális differeciáció során a kötőhelyek száma jelentősen csökkent. Mind az LG268, mind az ATRA kezelés növelte az RXR kötőhelyek számát, de az új kötőhelyek között jelentős eltérés mutatkozott. Minden esetben elvégeztük az azonosított kötőhelyek által potenciálisan szabályozott gének funkcionális annotációját, melyhez a GO, KEGG, illetve WikiPathways adatbázisokat használtuk fel .
Eredményeink hozzájárulnak az RXR differenciációban, metabolizmusban betöltött szerepének megértéséhez.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Barta Endre
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program