Traumatizált és nem traumatizált borderline betegek körében megjelenő disszociatív jelenségek

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Neurológia, neurovaszkuláris medicina, pszichiátria
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Tüski Tamás

Előadás adatai

Előadás címe: 
Traumatizált és nem traumatizált borderline betegek körében megjelenő disszociatív jelenségek
Összefoglaló: 

Háttér:A borderline személyiségzavar a klinikai ellátásban felülreprezentált, az USA-ban az összes kórházi kezelés alatt álló beteg 19-25%-a, az ambuláns páciensek 11-15%-a, a sürgősségi pszichiátriai ellátásban részesülők 12%-a borderline diagnózisú. Etiológiájában lényeges szerepet tölt be a súlyos, komplex gyermekkori traumatizáció, s a teljes borderline tünettan létrejöhet poszttraumás mechanizmusok révén. Az előadás a diszociáció és a gyermekkori traumatizáció összefüggéseit mutatja be. A disszociáció trauma ellen életbe léptetett védekezés, melynek segítségével a tolerálhatatlan traumás testi-lelki érzések leválaszthatók a tudatosságról. Az eredetileg adaptív disszociactív mechanizmusok azonban hosszútávon akadályozzák a trauma feldolgozását és fenntartják a patológiát.
A vizsgálat, amely egy nagyobb kutatás része, a borderline személyiségzavarban szenvedő páciensek élettörténetében előforduló gyermekkori traumatikus élményeket, valamint a betegek által mutatott disszociatív jelenségeket tárja fel.
Módszer: A vizsgálati mintát 30 borderline személyiségzavarban szenvedő páciens és 30 depressziós kontrollszemély alkotta. A gyermekkori traumatizáció feltárására a Traumatikus Előzmények Kérdőívet használtuk, a disszociatív tüneteket a DISQ-H Magyar Disszociáció Kérdőív segítségével mértük fel.
Eredmények:A depressziós kontrollszemélyekhez képest a borderline betegek körében szignifikánsan gyakoribb (p=0,000) volt a korai traumatizáció összes típusa (fizikai/szexuális/érzelmi abúzus) és a disszociáció előfordulása (p=0,001). A borderline csoporton belül a súlyosabb traumatizációt elszenvedett betegek szignifikánsan magasabb (p=0,026) pontszámokat értek el a disszociáció tesztben.A depressziós kontrollcsoporton belül a trauma típusai közül csak az érzelmi abúzus mutatott tendenciaszerű összefüggést a disszociáció pontszámmal.
Konklúzió: A külföldi kutatásokhoz hasonlóan az általunk végzett vizsgálat is igazolja a gyermekkori traumatizáció szerepét a borderline személyiségzavar kialakulásában. A disszociáció, gyermekkori traumatizáció és borderline személyiségzavar jellemző együttjárását kutatásunk is alátámasztja.

1. témavezető adatai
Név: 
Kuritárné Dr. Szabó Ildikó
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Magatartástudományi Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Merza Katalin
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Magatartástudományi Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program