Új, fluoreszcens típusú antibiotikum származékok szintézise és antibakteriális vizsgálata

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Gyógyszerészi kémia, gyógyszeranalitika, farmakognózia, gyógyszertechnológia, gyógyszerfelügyelet, minőségbiztosítás
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Miskovics Adrienn

Előadás adatai

Előadás címe: 
Új, fluoreszcens típusú antibiotikum származékok szintézise és antibakteriális vizsgálata
Összefoglaló: 

Munkánk során célul tűztük ki fluoreszcensen jelölt glikopeptid és béta-laktám antibiotikum-származékok előállítását, hatásmechanizmusuk tanulmányozására, illetve a farmakológiailag aktív molekulák nyomon követésére. Az előállított vegyületekkel szemben támasztott követelményeink az antibakteriális és/vagy antivirális aktivitás. Fluoreszcens jelzőmolekulák alkalmazásával lehetővé vált a sejten belüli folyamatok tér- és időbeli követése. A jelölt molekulák detektálására fluoreszcencia mikroszkópiát alkalmaztunk. A béta-laktám típusú antibiotikumok közül a penicillinekkel és a cefalosporin-származékokkal foglalkoztunk. Kezdeti kísérleteink során az amplicillin, amoxicillin és a cefalexin primer aminocsoportját az irodalomból ismert klór-benzofurazánnal kíséreltük meg kapcsolni. Azonban az antibiotikumok által megkívánt lúgos kémhatás hatására bomlást tapasztaltunk, így a továbbiakban a benzofurazánból nukleofil szubsztitúcióval előállított furazán-izotiocianáttal folytattuk a munkát. Ezt a vegyületet tiokarbamidos kötésen keresztül sikerült az említett antibiotikumok primer aminocsoportjához kapcsolni. További terveinkben szerepel a glikopeptideken már sikeresen alkalmazott izoindol-típusú reakciók béta-laktám antibiotikumokra való kiterjesztése. Első sikeres alkalmazása a 7-amino-cefalosporánsav, az ortoftálaldehid és a tiofenol reakciója során valósult meg, a keletkezett termék fluoreszcens spektrumán jelentős emissziós maximum látható. A glikopeptid antibiotikum-származékok képzése során teikoplanin és risztocetin hidrogén-fluoridos hasításával előállított teikoplanin-pszeudoaglikont, illetve risztocetin-aglikont alkalmaztunk kiindulási vegyületként. Ezen származékok primer aminocsoportjához szintén tiokarbamidos kötésen keresztül sikerült fluoreszcein-izotiocianátot kapcsolni. A keletkezett risztocetin-aglikon-származék fluoreszcens spektrumán az emissziós maximum kiemelkedően magas, ami az in vivo aktivitás nyomon követését tette lehetővé. A kapcsolt termék antibakteriális aktivitását a risztocetin és a teikoplanin referencia vegyületekkel összehasonlítva azokkal összevethető hatást tapasztaltunk.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sipos Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Gyógyszerészi Kémia Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Herczegh Pál
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Gyógyszerészi Kémia Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program