A medvehagyma (Allium ursinum) kardioprotektív hatásainak vizsgálata magas koleszterin tartalmú diétán tartott New Zealand nyúl modellen
Előadás adatai
A szív-és érrendszeri megbetegedések mai napig vezetik a halálozási statisztikát. A kardiovaszkuláris betegségek összefüggésbe hozhatóak bizonyos - a helytelen életmóddal kapcsolatos - rizikófaktorokkal, úgymint a dohányzás, hipertónia és diszlipidémia, ebből kifolyólag ezen tényezők elleni küzdelem egyértelműen csökkenti a mortalitást és morbiditást. Feltételezésünk szerint az egész Európában elterjedt évelő növény, a medvehagyma (Allium ursinum) komplex hatóanyagtartalma révén kedvező kardiovaszkuláris hatásokkal rendelkezik. A vizsgálat során hím New Zealand nyulakat 3 csoportra osztottunk (n=6): I.csoport: normál táp (C); II. csoport: 2% koleszterinnel dúsított táp (HC); III. csoport: 2% koleszterinnel és 2% medvehagyma liofilizátummal dúsított táp (HCM), melyet az állatok 8 héten keresztül kaptak ad libitum. Vizsgálataink a következő paraméterekre irányultak: 1) a szérum lipid paraméterek megállapítása, melyhez fülvénából nyert vért használtunk; 2) szívfunkciós paraméterek (aorta kiáramlás, koronária átáramlás, szívfrekvencia, aortanyomás) meghatározása thoracotomia elvégzése után, izolált dolgozó szív perfúziós készülék segítségével; 3) plakk képződés kimutatása Sudan III festékkel arteria thoracicából; 4) hem-oxigenáz-1 expressziójának vizsgálata Western blot analízissel. A HC csoportban a vér összkoleszterin-és LDL szintjei szignifikánsan magasabbnak bizonyultak a kontroll csoport értékeihez képest, azonban a medvehagyma kezelés szignifikáns javulást hozott. Az izolált szív funkciós paraméterei a HC csoportban romlottak a kontroll csoporthoz viszonyítva. A plakkosodás nagymértékű volt az artériák falán a HC csoportban, azonban ez a medvehagyma-kezelt csoportban lecsökkent. A molekuláris biológiai vizsgálat során a kezelt csoportban fokozott hem-oxigenáz-1 expresszió volt megfigyelhető. Az eredmények alapján elmondható, hogy a medvehagyma kardioprotektív hatásokkal bír, azonban a mechanizmusok pontos felderítésére további vizsgálatok elvégzése szükséges. A kutatás az OTKA 104017, OTKA 78223, TÁMOP-4.2.4.A/2-11-1-2012-0001, Debreceni Egyetem (KUTEGY), TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0045 kereteiből valósult meg.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program