Alifás alkohol metabolitok hatása monociták fagocitózisára

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bujdosó Orsolya
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Baranyi Gergő

Előadás adatai

Előadás címe: 
Alifás alkohol metabolitok hatása monociták fagocitózisára
Összefoglaló: 

Magyarországon az alkoholfogyasztás jelentős részét képezik a házi főzésű pálinkák, melyekben különböző alifás alkoholok is kimutathatóak. Ezen alkoholféleségek fogyasztásával az etanol mellett a szervezetbe juthat metanol, 1- és 2-propanol, 1- és 2-butanol, izo-butanol, illetve izoamil-alkohol, melyeknek a májban képződő elsődleges lebomlási termékei rendre az acetaldehid, a formaldehid, az 1-propanal, az aceton, illetve az 1- és a 2-butanal. Ezek májkárosító hatásúak, ezért a házi főzésű pálinkák fogyasztása hozzájárulhat a magyar lakosságnak az Európai Unió átlagánál magasabb krónikus májbetegségek és májzsugor miatti halálozásához. Számos epidemiológiai tanulmány igazolta, hogy a nagymennyiségű alkoholfogyasztás során károsodik az immunrendszer működése, ezért megnő a szervezet fertőző betegségekre való érzékenysége, ami részben a baktériumok és a vírusok elleni védekezésben kulcs szerepet játszó monociták fagocita funkciójának károsodásával is magyarázható. Korábbi vizsgálatok már bizonyították, hogy az etanol és az acetaldehid csökkenti a monociták fagocitózisát. Azonban a szervezetbe kerülve a házi főzésű pálinkákban lévő alifás alkoholok és metabolitjaik is befolyásolhatják a monociták fagocita aktivitását. Ezért célunk volt az alifás alkoholok metabolitjainak monociták fagocitózisára kifejtett hatásának vizsgálata. Kutatásaink során a mononukleáris sejteket egészséges donorok véréből izoláltuk, majd a monocitákat sejttenyésztő kamrákban kitapasztottuk. Ezután a sejteket opszonizált, fluoreszcein izotiocianáttal jelölt zimozán-A részecskékkel, és különböző koncentrációban az alifás alkoholok metabolitjaival kezeltük. A minták kiértékelését fluoreszcens mikroszkóp segítségével végeztük. Eredményeink szerint az acetaldehid, a formaldedid, az 1- és a 2-propanal koncentrációtól függően, biológiailag releváns koncentrációkban gátolták a monociták fagocitózisát. Így valószínűsíthető, hogy a házi főzésű pálinkákban lévő alifás alkoholok metabolitjai növelik az etanol immunszuppresszív hatását, ezáltal krónikus alkoholfüggőségben szenvedőknél fokozhatják a fertőző betegségek iránti érzékenységet.

A kutatást támogatta: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031

1. témavezető adatai
Név: 
Szűcs Sándor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Árnyas Ervin
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program