A méhnyakrák szűrés lényege a hámdysplasiák praecancerosus állapotban történő felismerése. A szűrésben az onkocytológiai minta vétele az elsődleges, ezt kolposzkópia és HPV vizsgálat egészíti ki. Az onkocytológiai minták értékelésénél jelenleg a módosított Bethesda klasszifikáció használatos. A markáns és/vagy ismételt cytológiai és/vagy kolposzkópos atypiát mutató esetekben szövettani mintavétel indokolt, ami lehet a méhnyak kúpkimetszése (konizáció) vagy elektromos kaccsal történő kimetszés (LEEP). Munkánkban a DEOEC Női Klinika műtétes anyagában 2010.01.01.-2012.12.30 között pozitív cytológiai és/vagy kolposzkópos eredmény miatt végzett 354 ilyen műtét adatait dolgoztam fel, az adatokat a kórlap dokumentációk és a MEDSOL rendszer segítségével nyertük: 224 beteg esetében történt konizáció, 130 betegnél pedig a méhnyak LEEP műtétjére került sor. A betegek életkora normál eloszlást mutatott, az átlagéletkor a conisatiok esetében 40.18 (±10.21) év, a LEEP esetében szignifikánsan alacsonyabb 33.27 (±10.75) év volt. Vizsgáltuk a műtétek során nyert szövettani mintákban az intraepitheliális neoplázia fokát (negatív, CIN I, illetve CIN II-III vagy carcinoma), illetve ezek összefüggését a praeoperatív cytológiai, kolposzkópos és- amennyiben rendelkezésre állt- a HPV eredményekkel. Mind a konizációk, mind a LEEP-ek esetében a praeoperatív kolposzkópos és cytológiai eredmény szignifikáns összefüggést mutatott a kóros hisztológiai eredményekkel. A konizációk esetében a HPV fertőzöttség is szignifikánsnak bizonyult a későbbi hisztológiai pozitivitással, azonban a LEEP műtétek szövettani eredményeinél nem kaptunk szignifikáns eredményt. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a kolposzkópos és cytológiai szűrővizsgálatok eredményei jól korreláltak a későbbi szövettani eredményekkel. A kevésbé invazív LEEP műtétet gyakrabban indikálták fiatalabb betegeken, és az irodalmi adatok szerint ebben az életkorban gyakori átmeneti HPV fertőzöttség állhat a vizsgálat nem szignifikáns eredményének hátterében.