Összehasonlító adatok a sebészi bemosakodási kézmozdulatok hatékonyságának ellenőrzése során a III. éves orvostanhallgatók körében
Előadás adatai
BEVEZETÉS: A sebészi bemosakodás egyik alapvető fontosságú tényezője a szabályos, megfelelő kézmozdulatok rendszere. Ennek elsajátítása kiemelt fontosságú a „Műtéttani alapismeretek” tantárgy tematikájában. A bemosakodószer egyenletes bedörzsölésének vizuális kontrolljára, azaz a kézmozdulatok hatékonyságának ellenőrzésére fluoreszceint tartalmazó kézfertőtlenítőszert és UV lámpás módszert kívántunk alkalmazni.
MÓDSZEREK: A vizsgálat 253 önkéntes orvostanhallgató (Magyar és Angol Program) részvételével zajlott a tantárgy 10. (I. felmérés) és 14. oktatási hetén (II. felmérés). A hallgatók a bemosakodás utolsó fázisát fluoreszcein tartalmú bemosakodószerrel végezték, majd kezüket egy erre a célra készített dobozban UV fény alá tartották. Fotósorozat készült, amely kiértékelése Adobe Photoshop CS6 programmal történt. A hibák száma, lokalizációja és pixelszáma alapján meghatározott terület és intenzitás került összehasonlításra. Hibának minősült az a terület, ahol egyáltalán nem jelent meg fluoreszkáló bemosakodószer, vagy jelentős intenzitásbeli különbség volt. Ezek meghatározásához a kéz palmaris (P) és a dorsalis (D) felszínét régiókra osztottuk (1.: distalis phalanx, 2.: hüvelykujj és I. metacarpus, 3.: II.-V. ujj, 4.: II-V. metacarpus).
EREDMÉNYEK: Az I. felmérésnél 123, míg a II. felmérésnél 65 hallgatónál volt kifogásolható a bemosakodás: 2,56+/-1,7 (1-9) illetve 2,02+/-1,1 (1-6) hibás régióval. Mindkét kéz vonatkozásában a hibás területek leggyakoribb lokalizációja az I. felmérésnél a D/2 és P/4, a II.-nál a D/1 és P/4 régiókra esett. A II. felmérés alkalmával javulás mutatkozott a hibás területek számában és kiterjedésében. A jobbkezeseknél a bal kézen kevesebb hibaszám volt (a bal kezet alaposabban bedörzsölték), míg a balkezeseknél (23 fő) nem volt egyértelmű ez az összefüggés.
KÖVETKEZTETÉS: A módszer alkalmas volt a bemosakodási kézmozdulatok hatékonyságának vizuális ellenőrzésére, a kritikus területek azonosítására. A teszt mikrobiológiai ellenőrzéssel való kombinálása -egy kisebb létszámú célcsoportban- további finomítási lehetőséget adna a látszólag megfelelő területek kontrollálására is.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program