Fehérjedinamika szerepe a MAVS (Mitochondrial Antiviral Signaling Protein) aggregációjában és ennek hatása a gyulladásos citokin illetve interferon válaszra

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2013/2014. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Duró Norbert

Előadás adatai

Előadás címe: 
Fehérjedinamika szerepe a MAVS (Mitochondrial Antiviral Signaling Protein) aggregációjában és ennek hatása a gyulladásos citokin illetve interferon válaszra
Összefoglaló: 

A mitokondriális antivirális jelátviteli fehérje (MAVS) szerepe a citoszólikus mintázatfelismerő receptorok által közvetített szignál továbbítása. A szignál továbbítása az NFκB és IRF3 transzkripciós faktorok felé létfontosságú a citokin illetve interferon válaszhoz. Ahhoz, hogy az NFκB és az IRF3 aktiválódjanak a MAVS aggregációja esszenciális. A két különböző útvonal aktiválásához az aggregáción kívül még két molekula szükséges: a TRAF3 és TRAF6. Célunk az aggregáció funkciójának értelmezése; az aggregáció és a szignalizáció kapcsolatának feltárása; és ezek összefüggése a fehérje szerkezetének és dinamikájának változásával. Bioinformatikai eszközök segítségével feltérképeztük a TRAF3 és TRAF6 kötőhelyek elhelyezkedését a fehérjén. Meghatároztuk a másodlagos szerkezeti elemeket. Kiszámítottuk a fehérje rendezetlenségi mintázatát, valamint a rendezetlen szakaszokon elhelyezkedő kötő motívumokat. Irodalmi adatok alapján kapcsolatot teremtettünk a TRAF kötődés és az aggregáció között: A MAVS szekvenciát vizsgálva megkaptuk, hogy a fehérje közel 80%-a stabil szerkezettel nem rendelkező, ún. rendezetlen régió (Intrinsically Disordered Region). Az adatokból kiderül, hogy a MAVS CARD domainjének mutálása az aggregáció elmaradásához vezet. Ennek következménye, hogy a TRAF fehérjék nem kötődnek a MAVS-hoz. A TRAF3 és TRAF6 kötőhelyek mellett rendezetlen kötőhelyek találhatók, amelyek szerepet játszhatnak a jelátvitelben. Ezen kötőhelyek in silico mutációjával, elértük, hogy azok ne funkcionáljanak többé kötő motívumként, elveszítve funkciójukat. A kapott eredmények arra utalnak, hogy rendezetlen fehérjeszakaszok kulcsszerepet játszanak a szignál továbbításában. Ennek mechanizmusára a következő 3 hipotézist (modellt) állítottuk fel. i) Az aggregáció során a rendezetlen kötőhelyek az aggregátumhoz kötődnek, lehetővé téve a TRAF3 és TRAF6 fehérjék kötődését. ii) A TRAF kötőhelyek rendezetlen szegmensekből álló környezetét stabilizálva elérhető, hogy az aggregáció ne legyen feltétele a szignalizációnak. iii) A TRAF kötőhelyek közelében elhelyezkedő rendezetlen kötőhelyek flexibilissé tételével, azok nem gátolják tovább a TRAF fehérjék kötődését. Ezeket a feltételezéseket a későbbiekben kísérletesen próbáljuk igazolni.

1. témavezető adatai
Név: 
Fuxreiter Mónika
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Rajnavölgyi Éva
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program