Bevezetés: A hematológiai automaták nagyszámú laboratóriumi eredményt szolgáltatnak, melyek jelentős része a fehérvérsejtekre illetve a vörösvértestekre vonatkozik. Újabban a thrombocyták analízisében is több paraméter került bevezetésre, melyek értelmezése nem mindig egyszerű. Vizsgálataink során a thrombocyta analízis preanalitikai szempontjait elemeztük és három hematológiai automata által mért eredmény thrombocyta paramétereit hasonlítottuk össze.
Anyag és Módszer: Ötven EDTA-val alvadásgátolt vérmintát analizáltunk a Sysmex- XN hematológiai automatán és a thrombocytaszám mellett a származtatott paramétereket (MPV, PDW, P-LCR, PCT) vizsgáltuk, valamint meghatároztuk az éretlen thrombocyta frakciót (IPF). A thrombocyta paramétereket összevetettük a Sysmex XE-2100L és az Advia-2120 (Siemens) automatákkal mért értékekkel valamint a fénymikroszkópos képpel. Az IPF arányt FacsCalibur (Becton-Dickinson) áramlási citométeren mért tiazol-narancs módszerrel végzett retikulált thrombocyta aránnyal hasonlítottuk össze.
Eredmények: Valamennyi thrombocyta paraméter meghatározása preanalitikailag korrekt módon csak a mintavételtől számított pár órán belül végzett analízissel biztosítható, ugyanis pl. a PDW értéke már 6 óra múlva szignifikáns emelkedést mutat (p<0.05). A különböző típusú hematológiai automaták között a thrombocytaszám kiváló korrelációt adott (r=0.99) míg a származtatott paraméterek közül az MPV értékek már sokkal kevésbé korreláltak (r=0.71). A Sysmex automaták a minták 18%-ban nem tudtak származtatott paramétereket adni, melynek oka valószínűleg a magas éretlen thrombocyta arány volt (19.7% vs. 8.0%, p=0.003). Az IPF és a tiazol-narancs módszer alapján mért éretlen thrombocyta frakció mindössze az esetek 64%-ban mutatott mindkét módszerrel egyező értékeket.
Konklúzió: A származtatott paraméterek variabilitása igen jelentős, így adott beteg összes thrombocyta paraméterének követése esetén a különböző hematológiai automaták eredményei nem minden esetben összehasonlíthatóak.