A hazai roma lakosság egészségi állapotáról kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre. Becslések szerint 10-15 évvel rövidebb ideig élnek, mint az átlag népesség.
Vizsgálatunk az egészségattitűd romákra jellemző specifikumait próbálta azonosítani.
Kutatásunk forráspopulációját a Svájci-Magyar alapellátás-szervezési modellprogramja által lefedett területen élők közül véletlenszerűen kiválasztott 1019 felnőtt lakosság adta. Az önbevallás alapján 63 férfi és 73 nő volt roma származású. Kérdőív segítségével értékeltük a résztvevők egészséggel kapcsolatos beállítottságát. Az attitűdkülönbségeket χ2-próba segítségével értékeltük.
A roma és nem roma felnőttek attitűdvizsgálata során az alábbi különbségeket figyeltük meg: (1) A romák 53,0%-a, a nem romák 36,0%-a utasítja el „A dohányzás csak kevés dohányzó esetében okoz súlyos betegséget” állítást (p<0,001); (2) a romák 35,3%-a, a nem romák 22,7% értett egyet azzal, hogy „Ha valaki eleget mozog, akkor mindegy, hogy mennyit eszik” (p=0,001); (3) a romák 21,3%-a, a nem romák 46,0%-a szerint „A szakemberek gyakran eltúlozzák a dohányzás veszélyeit.” (p<0,001); és (4) a romák 32,4%-a, nem romák 51,4%-a gondolja, hogy „A szakemberek gyakran eltúlozzák az alkoholfogyasztás veszélyeit.” (p<0,001).
Roma nők és férfiak között a következő kérdések esetében találtunk különbséget: (1) a férfiak 17,5%-a, a nők 41,1%-a értett egyet azzal, hogy „Aki túl sokat foglalkozik az egészség kérdésével könnyebben lesz beteg” (p=0,003); (2) „Nagyon betegnek kell ahhoz lennem, hogy orvoshoz forduljak” állítással a férfiak 28,6%-a a nők 46,6%-a (p=0,031); és (3) „A dohányzás csak kevés dohányzó esetében okoz súlyos betegséget” állítással a nők 82,2%-a, a férfiak 66,7%-a értett egyet (p=0,037).
Elemzéseink szerint, a roma felnőttek toleránsabbak az egészségkockázatot hordozó életmódi elemekkel és bizalmatlanabbak a szakmai ajánlásokkal szemben. A roma nők hajlamosabbak semmibe venni az egészségüket veszélyeztető tényezőket.
Kutatásunk alapján kijelenthetjük, hogy egyértelmű különbséget fedeztünk fel a roma férfiak és nők egészségmagatartásában, melynek segítségével későbbi intervenciós programok hatékonyságát és az együttműködés szintjét növelhetjük.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031