Bevezetés: Korábbi tanulmányok igazolták, hogy lobectomia esetén a video-asszisztált thoracoscopia (VATS) előnyösebb a késői postoperativ légzésfunkciós eredmények szempontjából, mint a hagyományos, nyílt thoracotomia. Azonban a korai postoeprativ időszakról, melyben a legmagasabb a szövődmények előfordulása, még kevés adat áll rendelkezésünkre. Jelen tanulmány célja a reziduális légzésfunkció összehasonlítása volt a közvetlen postoperativ időszakban VATS lobectomiát és thoracotomiát követően.
Módszerek: Prospektív vizsgálatunkba 14 VATS lobectomián és 13 thoracotomián átesett beteget vontunk be. A két csoport demográfiai paramétereiben nem volt szignifikáns különbség. A műtétet megelőző napon, illetve 4–8–24-48–72 órával a műtét után spirometriás méréseket végeztünk. Minden mérés előtt artériás vérgáz vizsgálat történt. Rögzítettük a postoperativ szövődmények számát, az intenzív osztályos (ITO-s) és kórházi tartózkodás időtartamát. A postoperativ időszakban mért FVC és FEV1 értékeket a preoperativan becsült értékekre normalizáltuk (nFVC és nFEV1).
Eredmények: Az nFVC értékek szignifikánsan magasabbak voltak a VATS csoportban a műtét utáni 4. és 8. órában a thoracotomiás csoporthoz képest (84.282 ± 14.386 % vs. 64.252 ± 23.926 %, p=0.013 és 84,052 ± 18.71 % vs. 63,994 ± 22,12 %, p=0.017, átlag±SD). A 24., 48. és 72. órában nem volt szignifikáns a különbség. Az eredmények minden esetben jelentősen elmaradtak a preoperativan jósolt értékektől. Az ITO-s tartózkodás mindkét csoportban 1 nap volt, míg a kórházi tartózkodás időtartama szignifikánsan hosszabb volt thoracotomia után [5 (3-6) vs. 7 (3-42) nap, medián és range, p=0.011]. VATS-ot követően 2 esetben fordult elő szövődmény, thoracotomia után 4 esetben.
Következtetés: A postoperativ légzésfunkció meghatározása preoperativ eredmények alapján nagymértékben túlbecsüli a tényleges tüdőkapacitást közvetlenül a műtét utáni időszakra vonatkozóan. A VATS lobectomia előnyösebbnek tűnik a korai postoperativ tüdőfunkciók szempontjából.