Bevezetés: Amíg a nyirokcsomók tumoros érintettsége az egyik legfontosabb prognosztikai tényező, addig a kiterjesztett lymphadenectomia szerepe mindeddig nem tisztázott a hosszútávú onkológiai eredmények tekintetében. Számos stádiumbeosztás ismert, azonban ezek egymással történő összehasonlítása magyar beteganyagon még nem történt meg, különös tekintettel a Maruyama Index (MI) prognosztikai szerepére.
Anyag és módszerek: 2005. március 1. és 2010. március 31. között a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben gyomortumor miatt műtétre került 289 beteg közül 101 esetben voltak az adatok összehasonlításra alkalmasak. A retrospektív kutatás során a betegek teljes túlélését (OS) és betegségmentes túlélési idejét (DFS) vizsgáltuk a UICC 6. és 7. kiadása szerint, konvencionális lymphadenectomia (D1 vs. D2), eltávolított nyirokcsomók száma, pozitív nyirokcsomó/összes eltávolított nyirokcsomó arány (LNR), logaritmikus nyirokcsomó arány (LODDS) és a MI tekintetében.
Eredmények: Az OS tekintetében az alábbi stádiumbeosztások bizonyultak szignifikánsnak: UICC6 (p=0.013), UICC7 (p=0.008), LNR (p=0.006) és a LODDS (p=0,005). Illetve elmondható, hogy a Maruyama Index lényegesen jobb prognosztikai mérőszám a konvencionális lymphadenectomiával (D1 vs. D2) és az eltávolított nyirokcsomókkal (<15 vs. >=15) szemben. A DFS viszonylatában a UICC6 (p<0.001), UICC7 (p<0.001), LNR (p=0.003) és a LODDS beosztás (p=0.002) bizonyult szignifikáns prognosztikai tényezőnek. A lymphadenectomia típusai között (MI vs. konvencionális) jelentős eltérés nem igazolódott.
Következtetések: Az eredmények alapján elmondható, hogy a LODDS beosztás prognosztikai szerepe a legkifejezettebb, de a technikailag könnyebben alkalmazható LNR javasolt széleskörű felhasználásra. A Maruyama Index szerinti lymphadenectomia megválasztása lényegesen jobb eredményeket ad a konvencionális (D1 vs. D2) lymphadenectomiával szemben, így a Maruyama computer program rutinszerű használata javasolt, különösen a személyre szabott nyirokcsomó disszekciók során.