A kalciumfüggő kloridáram (ICl(Ca)) részt vesz a szívizomsejtek első fázis repolarizációjában az akciós potenciál (AP) alatt, mint tranziens kifelé irányuló áram. Azonban a ICl(Ca) késői utódepolarizációk kialakulásában is szerepet játszhat, amik akár aritmiák megjelenését eredményezhetik, míg munkacsoportunk korábbi mérései az áram antiaritmiás tulajdonságát valószínűsítették.
Célunk a ICl(Ca) aritmiák kialakulásában betöltött szerepének részletes vizsgálata volt.
Méréseinket kutya szívéből izolált kamrai szívizomsejteken végeztük konvencionális mikroelektróda technikával 37 °C-on. A sejteket izolálás során a bal kamrafal különböző rétegeiből (szubepi-, midmio-, szubendokardium), illetve a midmiokardium apikális és bazális részéből külön nyertük. A ICl(Ca) gátlására 0,5 mM antracén-9-karboxilsavat (9-AC) használtunk.
Megállapítottuk, hogy a 9-AC a midmiokardiális (n=16) és szubendokardiális sejteken (n=7) 1 Hz-es ingerlési frekvencián növeli az AP időtartamát (APD) (+24,3±3,3 ms, +12,4±2,1 ms), növeli a plató potenciál értékét (+3,4±1,1 mV és +1,7±1,1 mV), valamint csökkenti az első fázis repolarizáció mértékét (-16,3±1,6 mV). Szubepikardiális sejteken (n=7) azonban az AP rövidülése (-20,0±3,6 ms), és a plató potenciál csökkenése (-2,0±1,1 mV) figyelhető meg. Mind a bazális (n=13), mind az apikális sejtek (n=15) esetében a ICl(Ca) gátlása növeli az APD-ot (+30,3±3,6 ms, +18,0±2,9 ms) és növeli a plató potenciál értékét, a bazális sejteknél mindkét változás nagyobb mértékű. Az áram gátlása során kialakuló APD változás mértéke fordított frekvenciafüggést mutat. A 9-AC növeli az APD rövidtávú variabilitását (2,3±0,1 ms-ról 3,1±0,2 ms-ra, n=24), valamint jelenlétében korai utódepolarizációkat (EAD) tapasztalunk, különösen alacsony ingerlési frekvenciákon és β-adrenerg stimuláció mellett.
Eredményeink azt mutatják, hogy a ICl(Ca) a transzmurális és apiko-bazális APD heterogenitást csökkenti, valamint blokkolásakor β-adrenerg stimuláció hatására megnő az EAD-ok gyakorisága. Mindkét tényező fontos a ICl(Ca) antiaritmiás szerepében, emiatt szelektív ICl(Ca) gátlószer alkalmazása nagy gondosságot igényel, mert proaritmiás kockázattal járhat.