A bőr egyik legfontosabb feladata, hogy elválasztja a külső környezetet a belső környezettől, mely feladatot elsősorban a bőr fizikokémiai barrierje végzi. A fizikokémiai barrier elemei a korneociták, az őket körülvevő lipidek és a korneociták közötti sejtkapcsolatok. Ismert, hogy a bőrön található mikrobiom nem egységes, különböző topográfiai területeken más-más mikroorganizmusok kolonizálják a felszínt. Ezek a mikroorganizmusok hatással vannak a bőr immunológiai barrierjére, de eddig nem történt kutatás arra nézve, hogy a fizikokémiai barrier tulajdonságait vajon befolyásolja-e az eltérő mikrobiom, vagyis, hogy egységes-e a bőr fizikokémiai barrierje az eltérő topográfiai területeken.
Arra kerestük a választ, hogy különböző topográfiai területeken különbözik-e a bőr fizikokémiai barrier funkciója.
50 önként jelentkező egészséges egyénen határoztuk meg a transzepidermális vízvesztést (TEWL) és a bőr felszíni pH-t, valamint 17 biopsziás anyagban a barrier egyik legfontosabb struktúrfehérjéjének, a filaggrinnak (FLG) a mennyiségét, mint a fizikokémiai barrier főbb mérhető jellemzőit. A TEWL-t a TEWAmeter TM300, a pH-t a Cutometer MPA580 segítségével határoztuk meg. Hat pontban mértük, melyeket száraz, zsíros és nedves csoportokra osztottunk. Száraz terület az alkar belső, középső területe és a lábszár lateralis felszíne voltak, zsíros a homlok középső része, az arcközép, és az orr, nedves pedig a könyökhajlat. A FLG expressziót immunhisztokémiai módszerrel vizsgáltuk száraz, zsíros és nedves területekről nyert biopsziás anyagban. A tárgylemezeket whole slide imaging módszerrel digitalizáltuk és a Panoramic Viewer szoftver segítségével kvantitáltuk az adatokat.
A TEWL, a pH és a FLG expresszió esetében sem találtunk szignifikáns különbséget a száraz, zsíros és nedves területek között. Részletesebb csoportbontás esetén is csak a TEWL mérésekor találtunk különbségeket, sem a pH, sem a FLG tartalom nem mutatott jelentős topográfiai eltérést. A nem szerinti szubanalízis sem mutatott eltérést a fizikokémiai barrier jellemzőiben.
A bőr fizikokémiai barrierje nem mutat olyan jelentős topográfiai különbségeket, mint amilyeneket a bőrünkön élő mikrobiom esetén lehet kimutatni.