Az elhízás kialakulásában szerepet játszó lakókörnyezeti tényezők szubjektív megítélése

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Klinikai és elméleti epidemiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bakai Rita
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Illés Adrienn

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az elhízás kialakulásában szerepet játszó lakókörnyezeti tényezők szubjektív megítélése
Összefoglaló: 

A túlsúly, illetve az elhízás egyre súlyosabb problémát jelent a világon. Világszerte mintegy 1,5 milliárd felnőtt túlsúlyos (BMI>=25), az elhízottak (BMI>=30) száma mintegy 500 millió. Magyarországon az elhízottak aránya meghaladja a 25%-ot.
Jelen vizsgálat célja az elhízás kialakulásában szerepet játszó környezeti, társadalmi-gazdasági és egyéni tényezők feltárása. A vizsgálat egy nemzetközi project része, melyben 5 ország vett részt. A vizsgálati populáció kiválasztása a lakóterületek jellegét és a társadalmi-gazdasági helyzetet figyelembe véve véletlenszerűen történt Budapest és agglomerációjának területéről.
Az online kérdőívet 869 fő töltötte ki (átlagéletkor 48,44). Az adatok feldolgozásához STATA programot használtunk. A válaszadók 63,21%-a nő volt. A résztvevők átlagos BMI értéke 25,8 kg/m2, az alacsony jövedelmű területen lakóknak volt a legmagasabb (>26 kg/m2). Lineáris regresszióval vizsgáltuk, hogy a BMI értéke milyen tényezőkkel van összefüggésben. Az életkor előrehaladtával szignifikánsan nő a testtömeg index értéke, a nők szignifikánsan nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak, mint a férfiak és az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú területeken élők körében szignifikánsan nagyobb valószínűséggel fordulnak elő elhízottak. A kérdőívet kitöltők átlagosan 45 percet töltenek a munkába való utazással tömegközlekedés használatával, autóval 21 percet. Fizikailag aktívan (gyalog vagy kerékpárral) kevesen járnak munkába, Szabadidőben a képernyő előtt ülve eltöltött idő a napi 4 órát közelíti. A gyümölcs-és zöldségfogyasztás is összefüggést mutatott a lakóterület típusával, legmagasabb a sűrűn lakott, magasabb jövedelmű területeken volt, legalacsonyabb a külvárosi alacsony jövedelmű területeken. A kitöltők átlagosan 29,22%-a mondja azt, hogy nincs ideje sportolni, majdnem ugyanennyien, hogy egyáltalán nem akarnak változtatni étkezési szokásaikon és 26%-uk nagyon elfoglaltnak tartja magát ehhez.
Eredményeink alapján, szignifikáns különbséget találtunk az eltérő társadalmi gazdasági helyzetű területen élők táplálkozási szokásai, fizikai aktivitása, lakókörnyezethez való viszonya között. Az elhízás hatékony megelőzéséhez szükséges intervenció kidolgozásához vizsgálatunk eredményei támpontot jelenthetnek.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Bárdos Helga
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program