A Humán Papillomavírusok (HPV) a Papillomaviridae családba tartozó kis méretű (52-55 nm), burok nélküli DNS vírusok. 72 kapszomerből felépülő ikozahedrális kapsziddal rendelkeznek, duplaszálú, cirkuláris kb. 8 kbp nagyságú DNS genomot tartalmaznak. Több, mint 150 típusuk ismert, amelyek onkogenitásuk alapján két csoportra oszthatók. Az alacsony rizikójú típusok (HPV 6, 11) szemölcsöket, condylomákat okozhatnak, a magas rizikójú típusok (HPV 16, 31) daganatkeltő hatással bírnak. Genomja három részre osztható: korai régió (E1-E8), késői régió (L1, L2) és a long control region (LCR).
Kísérleteink célja az volt, hogy megvizsgáljuk a HPV 31 E6 onkogén természetes variánsainak hatását a p53 aktivitásra különböző sejtvonalakon. Az E6 onkoprotein képes a p53 proaptotikus fehérjét megkötni, majd degradációját indukálni, ezáltal gátolja az apoptózist, ami tumor képződéshez vezet.
Munkánk során humán méhnyak eredetű C33-A folyamatos, kitapadó sejtvonalat és humán emlőmirigyből származó MCF-7 folyamatos, kitapadó sejtvonalat használtunk.
A kotranszfekciókat a C33-A sejtek esetében kálcium-foszfát módszerrel, az MCF-7 sejtek esetében Lipofectamine 2000 reagenssel végeztük el, melyek során az E6 variánsokat tartalmazó expressziós vektorokat és a p53 reporter vektort juttattuk be a sejtekbe. A transzfekciót követő 48 óra múlva lemértük a sejtek luciferáz aktivitását, illetve a sejtek összfehérje mennyiségét Bradford-teszt segítségével, melyre a luciferáz értékeket standardizáltuk.
Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a HPV 31 E6 onkogén variánsok, akárcsak a HPV 16 E6 onkogén, csökkentik a p53 aktivitását. A magas rizikófaktorú HPV típusok daganatkeltő hatásának egyik kulcsa az, hogy az E6 fehérjéjük segítségével a p53 aktivitását csökkentik, illetve degradációját kiváltják, ezáltal gátolják az apoptózist, mely hozzájárul a malignus elváltozások kialakulásához. Munkáink során a kevésbé vizsgált, magas rizikójú HPV 31 E6 szekvencia variánsainak ezen, p53 aktivitást csökkentő hatását sikerült igazolnunk.