Napjaink fogászatában a fogfehérítés egy széles körben alkalmazott eljárás az elszíneződött fogak kezelésére. A leggyakrabban alkalmazott készítmények hatóanyaga hidrogén peroxid vagy karbamid peroxid. A klinikai vizsgálatok számos esetben a fogfehérítők mellékhatását mutatták ki.
In vitro vizsgálatainkban 22 db, humán, extrahált fogból készített minta zománc felszínén Crest 3D White Whitestrips fehérítővel végeztünk kezeléseket napi egyszer, 5 percig, két héten keresztül. A kezelés után fiziológiás sóoldatban tároltuk a mintákat 1 hétig, ezt követően CPP-ACP-vel (Casein Phosphopeptid Amorf Calcium Phosphate) és aminfluoridos géllel regeneráló kezelést folytattunk egy és két hét elteltével egyszer, alkalmanként 3 percig . A zománcban bekövetkező változásokat fourier-transzformációs infravörös spektroszkóppal (FT-IR) vizsgáltuk. Az infravörös spektrumokat a kezelések előtt, az első és második heti fehérítés után, a fiziológiás sóoldatos tárolás, valamint CPP-ACP illetve aminfluoridos kezelés után rögzítettük. Mivel az IR spektrumban bekövetkező változás arányos a zománcban kialakult destrukció mértékével, ezért spektrális integrálok számításával tudtuk kvantitatíve értékelni az eltéréseket.
Az IR spektrumok alapján határozott változások láthatóak a zománc infravörös spektrumában. Ezek a változások a fiziológiás sóoldat hatására nem eredményeztek spontán regenerációt, azonban a CPP-ACP és az aminfluoridos kezelések után a zománcszerkezetben visszalakulás történt.
Megállapítható, hogy az alacsony peroxid koncentrációjú fogfehérítő termékek rövid kezelési idő választása esetén is képesek változásokat létrehozni a fogzománcban, melyek spontán nem regenerálódnak, viszont az alkalmazott készítmények (CPP-ACP, aminfluorid) az eredetihez közeli visszaalakulást eredményeznek.