Számos olyan gyógyszer van jelenleg forgalomban, amely nukleozid alapú illetve oligonukleotid-analóg vegyületeket tartalmaz, pl. a különböző daganatos betegségek, vírusfertőzések esetén, emellett a géncsendesítésben is ilyen vegyületeket alkalmaznak. Ezen molekulák közös tulajdonsága, hogy be tudnak jutni a sejtekbe és ott fejtik ki specifikus hatásukat a DNS-sel vagy az RNS-sel kölcsönhatásba lépve.
A kutatásom célja, hogy olyan cisztein tartalmú nukleozid származékokat állítsak elő, amelyek összekapcsolásával géncsendesítésre alkalmas RNS analógokat építhetek fel. Ezekben az oligomerekben a cukor-foszfát váz helyett peptidlánc alkotja a molekula vázát, és ehhez kapcsolódnak a különböző bázisok. Ezeket a molekulákat a szervezetben jelenlevő nukleázok nem tudják hasítani, stabilisak. Az előállított nukleozid származékok lehetséges antivirális és tumorellenes hatását is szeretnénk megvizsgáltatni.
Munkám során az adenozin átalakításával foglalkozom. Elsődleges feladatom az adenozin védőcsoportokkal való ellátása, és ehhez megfelelően védett cisztein-származék kapcsolása. Olyan ortogonális védőcsoport stratégiát kell kidolgoznom, amellyel az előállított ciszteinil-adenozin származék peptidszintézisre alkalmas lesz. Az így előállított monomerből peptidszintézissel oligomereket kívánok előállítani. Szeretnék olyan reakcióutat találni, amellyel sikerül nagy konverziót elérnem. Ez azért fontos, hogy legyen elég kiindulási monomerem a peptidszintézishez.
A piacon számos nukleozid analóg vírus ellenes szer kapható, ezért egyik célunk a szintézisek révén előállított anyagok antivirális hatásának vizsgálata. Terveink között szerepel a ciszteinil-adenozin monomerből legalább 5 tagból álló oligormer szintézise. Távlati céljaink között szerepel, hogy előállítsuk a többi ciszteinil-nukleozid analógot is (uridin, citidin, guanozin), és ezeket felhasználva heterooligomert állítsunk elő, illetve hibridizációs reakciókat hajtsunk végre velük. Végül szeretnénk megvizsgáltatni ezen vegyületek géncsendesítésben betöltött szerepét.