Profilaktikus ibuprofen kezelés hatása a nyitott ductus arteriosusszal összefüggő szövődményekre extrém kis súlyú koraszülöttekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Gyermekgyógyászat, infektológia, pulmonológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Nagy Brigitta Dóra

Előadás adatai

Előadás címe: 
Profilaktikus ibuprofen kezelés hatása a nyitott ductus arteriosusszal összefüggő szövődményekre extrém kis súlyú koraszülöttekben
Összefoglaló: 

Bevezetés: Koraszülöttekben a ductus arteriosus (DA) záródásának elmaradása (patent DA/PDA) növeli az agyvérzés (IVH) és bronchopulmonalis dysplasia (BPD) kockázatát, azonban a PDA kezelése a hosszú távú kimenetelt nem javítja. Felmerül, hogy a non-steroid kezelés mellékhatása szerepet játszik ebben. A Neonatológiai Tanszéken 2013 január óta 27. terhességi hét alatt profilaktikus Ibuprofen (pIBU) adás történik, ha a DA 12 órás korban nyitva van. 24 óra múlva a DA konstrikció mértéke alapján születik döntés a kezelés folytatásáról, így a betegek egy része nem kapja meg a teljes kezelést.
Célkitűzés: A szelektív pIBU kezelés hatásának vizsgálata a BPD és IVH előfordulására.
Módszerek: 2013.01.01-2014.09.30 között született, 27 hétnél fiatalabb koraszülöttek esetében retrospektíven a következő adatokat gyűjtöttük: DA nyitottsága az 1. és 2. napon, az IBU kezelés elindítása, a teljes IBU kezelés megadása, késői PDA kezelés szükségessége, BPD és IVH incidencia. A kapott adatokat a 2012. év hasonló adataival vetettük össze.
Eredmények: A vizsgált időszak alatt született 79, 27 hétnél fiatalabb koraszülött közül 54 gyermeket (652g, 24,5 hét) vontunk be a vizsgálatba. 7 esetben kezelés nem történt (1.csoport), mert az első napon zárt volt a DA. A 47 kezelt gyermek közül 14 esetben csak egy adag adására került sor (2.csoport), 33 esetben történt komplett IBU kezelés (3.csoport). A BPD és súlyos IVH előfordulása az 1.csoportban egyaránt 1/7 (14,3%) volt, a 2.csoportban 4/14 (28,6%) ill. 3/14 (21,4%), a 3.csoportban 9/33 (27,3%), , ill. 6/33 (18,2%) volt. Oliguria a 3.csoportban 7/33 (21,2%), a 2.csoportban 1/14 (7,1%) esetben lépett fel, de reverzibilis volt. Az 1.csoportban 1/7 (14,3%), a 2.csoportban 3/14 (21,4%), a 3.csoportban 6/33 (18,2%) esetben került sor DA kezelésre a későbbiekben. A 2012 évvel összevetve a vizsgált időszakban a teljes beteganyagban mind a BPD (15/71-21,1% vs. 5/15-33,3%) mind az IVH (14/71-19,7% vs. 5/16-31,2%) előfordulása alacsonyabb volt.
Következtetés: A szelektív pIBU kezelés csökkentette a BPD és az IVH előfordulását a bevezetés előtti évvel összevetve. Tartós vesefunkció károsodás a vizsgált koraszülöttek között nem jelentkezett.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kovács Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program